Jövőre élesben működik a program

Sokan örültek, amikor egy éve ön kapta meg az egészségügyi miniszteri kinevezést. Gyakorló orvosként, kórházi vezetőként került a bársonyszékbe, így joggal gondolták a kollégái, hogy megfelelő empátiával közeledik az ágazat súlyos gondjainak feloldásához. Úgy gondolták, kompromisszumkészsége hasznára válik az ágazatnak. Botrányok ugyan nem voltak ön körül, azonban nem állítható, hogy az ágazat érdek-képviseleti szervezetei elégedettek az egészségügy érdekérvényesítő képességével a kormányon belül. Nem kapott prioritást az ágazat, és a jövő évi költségvetés sem kecsegtető.

Valóban feszített költségvetés lesz a jövő évi, aminek számos oka van. Elsősorban az, hogy hosszú távú érdekeinket nem áldozhatjuk föl rövid távú céljainkért. A kormány ezért vállalta, hogy eleget tesz az európai uniós makrogazdasági-pénzügyi feltételeknek, így elkerülhetetlen a költségvetési hiány csökkentése, ami elől nem térhet ki az egészségügyi ágazat sem. Az ország pénzügyi pozíciójának javítása azonban nem csupán az uniós tagságból fakadó követelmény, az ország érdeke is ezt kívánja, különben elesnénk a második Nemzeti fejlesztési terv megvalósításához szükséges uniós pénzforrásoktól. Így az egészségügy több száz milliárd forinttal lenne szegényebb, pedig terveink szerint ezekből pótolhatnánk az évtizedek óta elmaradt fejlesztéseket, amelyek célja a magyar lakosság rossz egészségi állapotának javítása. Az államháztartás hiányát tehát nem lehet tovább növelni. A költségvetési bevételekhez kell igazítani a kiadásokat úgy, hogy a gazdaság versenyképessége és benne az egészségügy versenyképessége és működőképessége is megmaradjon. Márpedig az adócsökkentés, a fix összegű egészségügyi hozzájárulás csökkentése, majd megszüntetése megkurtítja az állami büdzsét, amelyet csak a gazdasági növekedéssel lehet kompenzálni.

Ezt úgy általában meg lehet érteni. Ám az adósságot adósságra halmozó egészségügyi intézmények bizonyára nem ennyire elnéző.

A jelenlegi kormányzati ciklus alatt ezermilliárd forint többletforrás került az ágazatba. Jövőre, ha nincs is az ágazat költségvetési soraiban többletpénz, jelentős fejlesztések lesznek az egészségügyben. Ezek közül csupán néhányat említek: tartós bérletre írtunk ki 10-10 milliárd forintos pályázatot az elavult altatógépek cseréjére, valamint a légi mentés teljes országot lefedő kiépítésére. Ezzel eleget teszünk az esélyegyenlőségen alapuló sürgősségi betegellátás követelményének. Öt évre szóló, 5-6 milliárd forint értékű tendert írtunk ki a lakosság oltóanyaggal való ellátására, ami nagy üzlet a majdani nyertesnek, így a számlakiegyenlítés bizonyára kedvező lesz a számunkra, nem terheli a jövő évi költségvetést. Az idén megszüntettük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat veszteségesen működő laboratóriumait, amelyek nem emésztik tovább a költségvetés forrásait. Az adó- és az áfacsökkentés kedvező hatása 5-6 milliárd lesz az ágazatban, ez az összeg az egészségügyi intézményeknél marad. Népegészségügyi programokra az egészségügyi és más tárcák költségvetésében 20 milliárd jut jövőre.

Nehéz követni az ön által sorolt milliárdokat, minősítésre pedig nem szeretnék vállalkozni. Ugyanakkor egyet lehet érteni azzal, amit a közelmúltban a parlamenti bizottsági meghallgatásán mondott: ma is érvényes a négy évvel ezelőtti lakossági felmérés megállapítása, amely a magyar egészségügyet szegénynek, igazságtalannak, kiskapukkal terheltnek és nem elég biztonságosnak minősítette.

Valóban ezt mondtam, és hozzátettem: éppen ezek miatt sürgősen át kell alakítani a rendszert. Megítélésem szerint ehhez jó alapul szolgál a kormány által elfogadott 21 lépés program. Ez alapján kell rendbe tenni a társadalombiztosítást, amihez már jövőre hozzáfogunk. Ennek köszönhetően az egészségbiztosítási alap ezermilliárd forintos járulékbevétele további 330 milliárd forinttal nő, hiszen a munkanélküliek és más rászorultak, a gyermekek, a nyugdíjasok után az állam befizeti az egészségbiztosítási járulékot. Azzal is számolt a kormány, hogy a biztosítást ma nem fizető, bár arra képes mintegy 300 ezerre becsült embertől is beszedik az évi, mintegy százmilliárdra tehető összeget, és ezáltal az egészségbiztosítási alap évi 300 milliárd forint körüli hiánya jövőre a tizedére csökken.

A program megvalósításhoz pontos adatbázis kellene a járulékfizetőkről. Tervezték is az egyéni járulékszámla bevezetését, ám a tervektől eltérően erre januárban mégsem kerül sor.

Első lépésben ki kell alakítani a szükséges informatikai rendszert, amely januártól indul. A kormány döntése szerint jövő év közepétől már élesben működik a program. Akkor még nem szankcionálnák a járulékfizetés alól kibújókat, ám 2007. januártól már igen. Azért az mégsem tartható, hogy a járulékfizetésre képesek „potyautasként”, mások rovására vegyék igénybe az egészségügyi ellátásokat. Az egyéni járulékszámla bevezetésének célja, hogy mind a tízmillió magyar előre biztosított legyen, az a 300 ezres kör is, amely most kibújik a fizetési kötelezettség alól.

A 21 lépés programban számoltak a háromszintű biztosítási csomag bevezetésével is. Meghatározták-e már, hogy milyen egészségügyi szolgáltatások kerülnek a csomagokba?

A hazai sajátosságokat, az uniós és a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve nem határozunk meg konkrét szolgáltatási listákat. A szlovákoknál ezt megtették, de Németországban csupán irányokat állapítottak meg. Ez utóbbi gyakorlatot folytatjuk mi is, hiszen az orvosi technológiák fejlődésével a terápiás lehetőségek bővülnek, ám azokat – elsősorban a pénzforrások híján – csak fokozatosan lehet általánosan, térítésmentesen vagy részben térítésmentesen bevezetni. Az alapszintű egészségügyi csomag, csakúgy, mint az Európai Unió tagállamaiban, emberi jogon jár majd. Így mindenkit térítésmentesen megillet a közegészségügyi ellátás, a járványok megelőzésére szolgáló védőoltás, a kötelező oltás, a mentés, a vérellátás, az anya- és a csecsemővédelem, a sürgősségi ellátás.

Ez utóbbit sokan kétségbe vonják, hiszen a kormány egészségbiztosítási reformtervében az szerepel, hogy bizonyos csoportoknak fizetniük kell a sürgősségi ellátásért is.

Aki szándékosan kivonja magát a járulékfizetési kötelezettség alól, nem szolidáris a társadalom többi tagjával, valóban úgy járhat, hogy utólag ki kell egyenlítenie a számlát. Ha nem fizet, a behajtás bírósági útra terelhető, így akár a házát is megterhelhetik az öszszeggel. Ám azt senki se gondolja, hogy a hirtelen ellátásra szorulót csak a biztosítási jogviszonyának igazolása után látják el az orvosok. Először a beteg állapotát kell stabilizálni, csak azt követően történhet a jogosultság vizsgálata. De – visszatérve a biztosítási csomagokhoz – a másodikba azok az egészségügyi szolgáltatások kerülnek, amelyeket jelenleg is fizet az egészségpénztár. A harmadik csomagba az extra szolgáltatások sorolandók, amelyeket készpénzzel vagy kiegészítő biztosításokkal fizet ki a beteg. Ezek között lesz például a plasztikai sebészet, az extra hotelszolgáltatás, az egyágyas internetes kórházi szoba, az igény szerinti étkezés, bizonyos fogászati beavatkozás.

Mikor vezethető be a háromszintű biztosítási csomag?

Az egyéni járulékszámlák rendszerszerű működésével együtt, 2007. januártól bevezethető lenne.

A parlament előtt van az irányított betegellátási modell (ibm) átnevezésének kormányzati igénye. Ám a Magyar Orvosi Kamara szerint az irányított betegellátási rendszer névre keresztelt szisztéma nem más, mint rejtett kísérlet az üzleti alapú, több-biztosítós modell bevezetésére. A Nemzeti Egészségyügyi Kerekasztal ezt megakadályozandó a köztársasági elnökhöz kíván fordulni.

Az irányított betegellátási modellkísérlet megszűnik, ezt indítványozta az Állami Számvevőszék is. Hiszen az ilyen formában gyógyított kétmillió ember és az őket gyógyítók előnyt élveztek a többiekkel szemben. Az ibm-hez tartozó betegek gyógyításának útjait megszervezték, a szervezők ezért fejkvótát kaptak a tb-től, a többiek nem. Diszkriminatívnak bizonyult az is, hogy az ibm-ben prevenciós díj járt a szolgáltatóknak a betegségek megelőzéséért, a többi intézményben nem. A kormány úgy döntött, hogy a diszkriminatív elemeket megszünteti, így megszűnik a prevenciós díj. Ám megőrzendőnek tartja az orvosok érdekeltségi rendszerét a hatékony gyógyszerellátásban. Az ibm-ben ugyanis a betegek a szakmai protokolloknak megfelelő gyógyszeres terápiát kapnak, és a fejkvóta szerint járó öszszegből megtakarított pénzt az OEP nem vonja el. Ezt a gyakorlatot kívánjuk átültetni a teljes gyógyítói intézményrendszerre. A költséghatékony gyógyszerfelhasználás dotálására jövőre 8,4 milliárd forintot terveztünk, amelyet saját belátásuk szerint akár béremelésre is fordíthatnak.

Nem múlik el hét orvosi ügyelet körüli botrány nélkül. A kamara szerint 40 milliárd forinttal tartozik az állam a doktoroknak. Állításukat igazolta a napokban a szolnok megyei bíróság is.

A hatályos jogszabály szerint az ügyelet és a készenlét minden órájáért díjazás jár. Ám annak összegéről sem az európai, sem a szolnoki bíróság nem ítélkezett. A 40 milliárdos felmérés nem egzakt, az nem képezhet tárgyalási alapot. Egyébként valamennyi egészségügyi érdekképviselettel, köztük a kamarával, a munkaügyi tárcával, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosával egyeztetést folytatunk az ügyeletről az érintettek számára elfogadható megoldás érdekében.

Magánügy Házas, felesége egészségügyi menedzser. Négy gyermeke és három unokája van. Legkedveltebb szabadidős elfoglaltsága a turisztika, a hegymászás, a kirándulás. Ezekre mostanság kevés ideje jut. A tb-járulékot szándékosan nem fizetőktől akár bírósági eljárással is behajthatják a gyógykezelés költségeit.-->