Kitörési pont a kutatás és az innováció

Alig egy hónapja adták át a francia központú Sanofi-Aventis nemzetközi vállalatcsoportoz tartozó Chinoin gyógyszergyár kibővített, előre töltött fecskendőket gyártó üzemét a Miskolc melletti Csanyik-völgyben. Az átadási ceremónián ön a trombózis megelőzését szolgáló gyógyszer előállításának új folyamatát csúcsberuházásnak minősítette. Mitől csúcs ez a beruházás?

A töltött fecskendők gyártása a gyógyszeripar legbonyolultabb és legfejlettebb gyártási eljárása. Ma Magyarországon nincs még egy ilyen technológiát alkalmazó üzem. A 70 millió eurós létesítmény a Bükki Nemzeti Parkban épült fel, ezért természetvédelmi szempontokból is nagyon biztonságos megoldásokat kellett alkalmazni. Egyedülálló technológiával a kockázatot a minimálisra csökkentettük. Nem mellékes az sem, hogy a fejlesztési folyamat végére – jövő decemberre – a jelenleg 270 alkalmazottat foglalkoztató üzemben további százötvenen kapnak munkát, s ez a munkahelyek szempontjából hátrányos helyzetű Észak-Magyarország régióban nagyon fontos. A cégcsoport magyarországi terjeszkedése ezzel nem fejeződik be, hiszen a budapesti Chinoin gyógyszergyárban kutatás-fejlesztési központot építünk ki: a belgyógyászati betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket kutató laboratórium épül itt. Egyébként a francia vállalatok a becslések szerint több mint 65 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon, s közülük csupán 250 a francia alkalmazott.

Mekkora a súlya a Chinoinnak a cégcsoportban?

A gyárban dolgozó 2500 fő – jelentős részük diplomás – a cégcsoportban 2,5 százalékot, az európai régióban pedig hat százalékot képvisel. A fejlesztéseknek köszönhetően viszont a magyarországi gyár – évi 110 milliárd forintos forgalmával – a hazai gyógyszerpiac 10 százalékát teszi ki, minden hetedik eladott doboz innen kerül a patikákba, gyógyintézményekbe. Az itt gyártott termékek 60 százalékát pedig exportáljuk. Mindez azt reprezentálja, hogy a Chinoinnak a kutatásban, a gyártásban, a forgalmazásban egyaránt kiemelkedő szerepe van a térségben.

Ezek szerint, amikor a francia Sanofi 1991-ben felvásárolta az újpesti gyárat nem vett zsákbamacskát.

A cég elnöke, Jean-Francois Dehecq túl azon, hogy magyarbarát, jó üzletember is. Tisztában volt a magyarországi gyógyszeripar nemzetközi elismertségével. Most sem lenne szabad elfeledkezni Magyarországnak a „gyógyszeripar Európájában” elfoglalt helyéről. Nem szabad lemaradnia. Az Európai Unió tagállamainak vezetői lisszaboni stratégia néven ismert programjukban letették a voksot az EU versenyképességének javítása mellett. Felismerték, hogy a kitörési pont a kutatás-fejlesztés és az innováció. A következő 5-10 évben ez lesz az európai fejlődés húzóágazata, ezen belül kiemelkedő a gyógyszeripari innováció. Magyarországnak ebben a vonatkozásban komoly tradíciója, nemzetközileg kivívott pozíciója van. E tekintetben feltétlenül meg kell említeni a Richter Gedeon Rt.-t, az Egis Rt.-t és természetesen a Chinoint. A magyarországi gyógyszeripari vállalatok fontos részt vállalhatnak az uniós fejlesztésben. Nehéz még egy olyan országot találni, ahol egyetlen helyen megtalálható a kutatás-fejlesztés, a gyógyszervegyészet és -gyártás. Ezeknek az értékeknek tudható be, hogy a Sanofi vezetése 15 évvel ezelőtt Magyarország mellett döntött.

Úgy gondolja, hogy a magyar kormány nem kezeli kellő súllyal a gyógyszeripart?

Nem vagyok biztos abban, hogy mindenki számára világos: mekkora értéket képvisel ez az iparág. Pedig ha Magyarországnak van valamije, amiben kitűnik, különbözik a környező országoktól, akkor az a történelmi okokból erős gyógyszeripar. Ám ezt a tényt mintha sokan nem értenék. Európa fontos Magyarországnak, és Magyarországnak szerencséje lehet azzal, hogy Európának óriási szüksége van az innovatív fejlődésre. Természetesen a gyógyszer-innováció drága, de az abból fakadó eredmény nagyon értékes. Hosszabb távon mindenképpen egyensúly alakul ki a régebbi és az innovatív készítmények között. Az egészségpolitikusok hajlamosak azt gondolni, hogy a régi termékek az olcsók, azok alkalmazásával lehet megtakarításokat elérni a biztosító kasszájában, az innovatív szerek viszont drágák. Ez nem minden esetben van így. Egy nagyon is innovatív vérnyomáscsökkentő szerünk például igen olcsón kerül forgalomba. Ám az is természetes, hogy az új molekulák, gyógyszerek kifejlesztésébe invesztált milliárdoknak meg kell térülni, hogy újabb kutatások indulhassanak. Szerintem kiegyensúlyozottabb költségvetési politikára volna szükség a generikus és innovatív gyógyszerek tekintetében. Ahogyan Nagy-Britannia és Franciaország kormánya rég felismerte és nagyra értékeli a saját gyógyszeripara hozzájárulását a gazdaság fejlődéséhez, ugyanúgy kellene tennie Magyarországnak is; fontos lenne, hogy ehhez az európai tendenciához kapcsolódjon.

Nem kevesen állítják, mintha megtorpant volna a gyógyszeripari innováció, kevés a valóban új molekula, s ez nem csak pénz kérdése. Viszont egyre inkább előtérbe kerül a biotechnológia.

Tény, hogy vannak olyan termékfejlesztések, amelyek a meglévőkhöz képest alig jelentenek változást. A vállalatcsoportunk egyébként minden technológiát – hagyományos vegyészet és biotechnológia – felhasznál a kutatásoknál.

A gyógyszergyártást nézve az ön által vezetett Sanofi-Aventis hová sorolható? A generikus, tehát a régi készítményeket, vagy inkább az újakat forgalmazók közé?

A régi megközelítéssel nehéz besorolni a magyarországi céget. A Chinoinnak sokkal több az olcsó, mint a drága terméke, másfelől a vállalat nagyon is innovatív kutatás-fejlesztésen alapul – mint említettem k+f-laboratóriumot építünk Újpesten. Ám ebben nincs semmiféle ellentmondás.

Mégis mintha ellentétben állnának egymással az innovatív termékeket és a másolat gyógyszereket gyártók érdekei.

A gyógyszeripar olyan mint az élet, a régi és a modern együtt létezik, s ez csak akkor lehet zökkenőmentes, ha megfelelő az egyensúly. Attól, hogy egy termék régi, még lehet jó. Az olcsóbb generikus orvosságok forgalmának favorizálása pozitív az egészségbiztosító büdzséjére nézve. Ám az orvoslásban, a betegellátásban nem szabad csupán a költségvetési szempontokat nézni, hiszen itt elsődleges az egészség. Az orvosoknak kell felelősségteljesen eldönteni a szükséges terápiát.

Transzparensnek tartja-e az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerár-támogatási rendszerét, az új innovatív és az új generikus medicinák listára kerülését?

E tekintetben van fejlődés, de még akad tennivaló. Fontos lenne például a gyógyszerek terápiás értékének meghatározása, amelyet a különböző orvosi szakmai területek nélkül nem lehet elvégezni. Tudomásul kell venni, hogy nem mindig a legdrágább szer a legjobb, de azt is, van, amikor ez az egyetlen megoldás a beteg számára.

A biztosító gyógyszerkasszájának előirányzata az idén sem elég a készítmények árának támogatására. Ezért ismét a cégeknek kell azt pótolni, több mint 20 milliárd forinttal. Van ilyenre példa a többi uniós országban?

Közvetett vagy közvetlen módon, de minden országban hozzájárulnak a vállalatok a biztosítók büdzséjének gyarapításához. Persze mindennek van határa. Megjegyzem: a gyógyszerköltségvetést évek óta alultervezik, tehát a hiány nem egyedül a túlfogyasztás következménye. Az OEP főigazgatója éppen a Világgazdaságban fejtette ki azt a véleményét – amellyel egyetértek –, hogy a gyógyszerfogyasztás összefügg a magyar lakosság egészségi állapotával és azzal, hogy egyre nagyobb az idősek aránya. A következő gyógyszerár-tárgyalástól azt várom, hogy a kormányzat is hosszú távra gondolkozzon. A nagy kérdés az, hogy a lehető legolcsóbb gyógyszereket preferálja, vagy egyfajta egyensúlyt kíván teremteni az olcsó és drága gyógyszerek támogatása között. A Sanofi-Aventis felelősséget vállal a magyarországi betegek színvonalas kezeléséért, a pénzügyi feltételekről lehet tárgyalni ezzel párhuzamosan, de semmiképpen sem ennek kellene az első számú szempontnak lennie. Nem engedhető meg, hogy valaki azért ne jusson hozzá a szükséges gyógyszeréhez, mert azt nem támogatja az egészségbiztosító, vagy mert magas az ára. Cégünk valódi partnere kíván lenni az egészségügyi hatóságoknak, és a jövőben is kész a korrekt megállapodásokra. Ám ehhez az szükséges, hogy bennünket is egyenragú partnerként kezeljenek. A magyar kormánynak fel kell ismernie a gyógyszergyártás valódi súlyát az ország gazdasági növekedése érdekében. Meg kell erősíteni, tovább kell építeni jól megalapozott, hosszú távra berendezkedett gyógyszeriparát.

A Sanofi és az Aventis francia gyógyszercég fúziójakor, egy éve került a magyarországi vállalatok élére.

A Sanofi és az Aventis francia gyógyszercég fúziójakor, egy éve került a magyarországi vállalatok élére.

A cég - Sanofi-Aventis Magyarország Rt. A francia központú Sanofi-Aventis – a világ harmadik legnagyobb gyógyszervállalata – százezer munkatárssal dolgozik. Európában az első, s hazai tagvállalata – a Chinoin Rt. és a Sanofi-Aventis Magyarország – tízszázalékos piaci részesedésével a vezető helyet foglalja el a gyógyszercégek sorában. Tavaly a cégcsoport 25,4 milliárd euró értékben forgalmazta termékeit, ez 10,05 százalékos növekedést jelent, amellyel piaci részesedése elérte az 5,3 százalékot. Az idén minden kilencedik, Magyarországon forgalomba került doboz gyógyszer a Sanofi-Aventis terméke lesz.

Magánügy A vezérigazgató megszállott zenehallgató, konzervatóriumot is végzett, és tizenöt évig zenekarban oboázott. Feleségével együtt költözött Magyarországra. Lányai – akik 8 és 14 évesek – a budapesti francia iskolába járnak. Fiuk Párizsban maradt, orvostudományi egyetemen folytatja tanulmányait. Szeret utazni, más országok szokásait megismerni. -->