Magasfeszültség

Ki tud nagyobbat mondani, ki aratja le az áramárról szóló egyre durvább parlamenti disputában az igazi, szavazatokban megtestesülő babérokat. Ez a kérdése a luxusprofitról szóló, egy hete zajló vitának. A legújabb javaslat tegnap az MSZP oldaláról érkezett, lényege, hogy állítsák viszsza a hatósági árszabályozást az erőművek és a közüzemi nagykereskedő, a Magyar Villamos Művek Rt. között. Az érvelés szerint az állam éppen azért nem tud érdemben beleszólni a villanyárak alakulásába, mert az Orbán-kormány idején, 2001-ben törvénymódosítással törölték a hatósági ármeghatározást ebben a szférában. Nem is nagyon tehettek mást, hiszen a 2003 januárjában megkezdődött árampiaci liberalizáció egyik kerékkötője volt a hatósági termelői ár.

Csakhogy itt is félmegoldás született, ugyanis a privatizált erőműtársaságok és az MVM között a több évtizedre kötött áramvásárlási szerződések éppúgy akadályozzák a verseny kiteljesedését, az alacsonyabb tarifák kialakulását, mint a hatósági ár. Az erőműtársaságok eddig rendre ellenálltak a hosszú távú szerződések módosítását kezdeményező kormányzati törekvéseknek. Őrizték a privatizációkor megszerzett jogaikat, a „luxusprofitot”. Miért tennének most másként? Miért mondanának le akár egyetlen forintról is, ha azt szerződés garantálja nekik? A privatizációkor ügyesen szerződtek, kihasználva azt a kényszerhelyzetet, amelybe a kilencvenes évek közepén a hazai erőművek többsége került. Az elaggott áramtermelők felújítása, az ellátás biztonságát szolgáló fejlesztések a biztos megtérülés szerződésben rögzített ígéretének birtokában megindultak. És most élvezik a 22 százalékos luxusprofitot, legalábbis a Fidesz számításai szerint (persze a kép ennél árnyaltabb).

Arról mindkét párt igyekszik megfeledkezni, hogy az árletörő műveletekhez mit szól Brüsszel. Lesz-e újra hatósági ár, illetve életben maradhatnak-e a hosszú távú szerződések. Uniós szempontból édes mindegy, hogy melyik változat valósul meg, könnyen belátható, hogy mindkettő versenyellenes, és ezt nyilván az Európai Bizottság nemrég kezdődött vizsgálata is feketén-fehéren megállapítja majd.

Most azonban az a lényeg, hogy – a világon talán egyedüliként –, nálunk olcsóbb lesz az energia jövőre. Az áfa-csökkentés négy százalékot hoz a kisfogyasztóknak, a többi pedig a választási küzdelem hevétől függ majd.