Mi a véleménye a minimálbérrendszer átalakításáról?

Rolek Ferenc - Az MGYOSZ alelnöke
Piacidegen megoldás
„Alapvetően elhibázottnak tartom a minimálbér tervezett háromelemes konstrukcióját. A legkisebb munkabér a vállalkozások költségviselő képességéhez, valamint a munkavállalók megélhetési minimumához kapcsolódik, semmi köze nincs a végzettséghez. Alapvetően ez a lépés nem befolyásolja a munkaerőpiacot, viszont kifejezetten hátrányosan érint néhány száz vállalkozást, illetve azt a több ezer munkavállalót, akiket ezek foglalkoztatnak. Cégnagyságtól, iparágtól, területi elhelyezkedéstől függően számos vállalkozást hoz lehetetlen helyzetbe a szakmunkásoknak fizetendő magasabb minimálbér. Elsősorban a textil-, a bőr-, a bútoriparban, a gyermekétkeztetésben, továbbá a hátrányos helyzetű térségekben működő cégek körében lehet majd számítani negatív következményekre. Összessé-gében kijelenthető: fölösleges és piacidegen megoldás körvonalazódik.”
Antalffy Gábor - A Kisosz elnöke
A megmaradás határán
„Nem támogatjuk a háromelemű minimálbérrendszert. A Kisoszhoz elsősorban főfoglalkozású egyéni vállalkozók, családi jellegű bt.-k tartoznak. Közülük sokan minimálbérre vannak bejelentve, s ez nem trükközés, a multik árnyékában egyre nehezebben tudnak megélni ezek a kisvállalkozások. Képtelenek lennének kigazdálkodni a megemelkedő bérterheket. Arról nem is beszélve, hogy mivel zömmel szakképzett munkaerőről van szó, a magasabb fokozatú minimálbért, illetve az azzal járó közterheket kellene fizetniük. Ezt a piac sem indokolja. Felméréseink szerint a vállalkozóink közel egyharmada a megmaradás határán táncol, s egyre többen inkább elbocsátanak, mint felvesznek új munkaerőt. Ebben a helyzetben nem szabad újabb terhekkel sújtani őket. Ha be is vezetnék az új rendszert, az alól mentesíteni kéne ezt a vállalkozói kört.”
Szűcs György - Az Iposz elnöke
Fokozatos bevezetés
„Megint arról van szó, hogy szakmai műhelyekben meglepetésszerű javaslatok készülnek, csak éppen az érintettek véleményét nem kérdezik meg, s nem készül a gazdasági szereplők tehervállalási képességét felmérő hatástanulmány. Akár jó is lehet a háromszintű minimálbér, ám annak mértékével, a bevezetés gyakorlatával nem tudunk egyetérteni. Az ipartestületek különösen azt nehezményezik, hogy a szakképzettséget feltételező középső fok óriási ugrást jelent a mostani minimálbérhez képest. Az ország 3200 települése közül 2500-ban ezernél is kevesebben élnek, ezeken a helyeken súlyos foglalkoztatási gondokat fog okozni az elképzelés. Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a létminimumot jelentő minimálbér adómentessége az egyéni vállalkozókra nem vonatkozhat. Túl gyorsnak tartjuk a szisztéma bevezetését, többéves fokozatosságra lenne szükség.”
Urbán Anita - A Lasselsberger Hungária Kft.-Zalakerámia Rt. HR-vezetője
Megöli az ösztönzést
„A bérmegállapodás nálunk a szakszervezetekkel, illetve üzemi tanáccsal folytatott megállapodáson alapszik, ám a kormány döntése súlyosan befolyásolhatja, hogy egy munkáltató mennyire képes szabadon felhasználni a tulajdonos által elfogadott bérkeretet. Ez hátrányosan érinti a munkáltató ösztönző erejét. Azon cégeknél, amelyeknél a segédmunka-szakmunka közötti bérolló egyre inkább összecsukódott az utóbbi években, a szakmunka bérminimuma újabb terhet róna a foglalkoztatóra, aki ezzel ismét bizonyos dolgozói csoportoktól kénytelen elvonni. Mivel társaságunknak Magyarország egész területén van telephelye, így egységesen, országos szinten kellene az intézkedést bevezetnünk. Egy ilyen szabályozásnak súlyos következményei lehetnek, semmilyen ösztönzést segítő »játékteret« nem hagy a bérgazdálkodásban.”
Dobák András - A Tesco Globál Áruházak Rt. országos személyzeti igazgatója
Emelkednek a pótlékok
„A diplomás bérminimum bevezetése nekünk nem jelent majd terhet, hiszen már most is magasabbak a keresetek. A szakképzettek garantált legkisebb keresete viszont ránk is többletterhet róna. Ha a kormány ajánlásaként megfogalmazott 67 900 forint lenne a legalacsonyabb szakképzett dolgozói alapbér 2006-ban, akkor az a hazai cégeknek közel húszszázalékos bérfejlesztést jelentene az idei legkisebb jövedelemhez képest. Az is gondot okozna, hogy sok pótlékot a munka törvénykönyve az alapbér százalékában határoz meg, így a bérminimumhoz mérten kell majd kalkulálnunk például a műszak-, illetve a vasárnapi pótlékot, sőt a túlórát is. A kormány akkor nyerhetné el a bérminimumok bevezetéséhez a vállalkozások támogatását, ha az úgy is terítéken lévő Mtk. módosítása kapcsán rugalmasabban kezelné a pótlékok mértékét.”