Óvatosan a bővítéssel!
Általános bővítésellenes hangulatban tartanak csütörtökön konferenciát Budapesten az EU további kiterjesztéséről. Ha a 2004-ben csatlakozott tagállamok politikusait felháborította is, sokak véleményét tolmácsolta nemrég Dominique de Villepin francia miniszterelnök, aki Európa rossz közérzetének okaként a bővítést jelölte meg. A tízek felvételével járó anyagi terhek felemlegetése ugyan valóban nem volt elegáns gesztus – hiszen ezek elenyészők az egységes piac kiterjesztésének a tizenötökben lecsapódó hasznánál –, az azonban tény, hogy a régi tagok közvéleményét nem készítették fel megfelelően a változásokra. Ezért is bukhatott meg az az uniós alkotmánytervezet, amelynek éppen a kibővített EU működőképességét kellene biztosítania, ezért akadt el a szolgáltatások egységes piacának megteremtése, és ezért váltak általánossá az utóbb alaptalannak bizonyult, a keleti munkavállalók özönével kapcsolatos félelmek. Más lapra tartozik, hogy a közvélemény felkészítése persze De Villepin és kollégái dolga lett volna...
A felelősség kérdése azonban nem változtat azon a tényen, hogy a jelenlegi hangulatban nagy óvatosságra lenne szükség a bővítés folytatását illetően. A probléma az, hogy a korábban vett lendület nyomán az uniónak valójában alig maradt mozgástere. Bármennyire felkészületlenek is a tagságra, Románia és Bulgária felvételét az EU legfeljebb egy évvel halaszthatja el; a Románia szempontjából sorsdöntő, az ottani korrupcióval foglalkozó uniós jelentést a héten hozzák nyilvánoságra. Egy minapi brüsszeli figyelmeztetés szerint Bulgária esetében szintén a korrupció mértéke lehet a 2007-es belépés egyik legnagyobb akadálya. (BÁ)
