Külföldről is jött csomag

A forintárfolyamot befolyásolni kívánó miniszterelnöki nyilatkozatok váltották ki a legnagyobb érdeklődést (és megütközést) a múlt heti események közül. Ezzel kapcsolatban sem a tanácsadók, sem a szándékok nem ismertek, csak azt tudni: elhibázott lépés volt, ami azonnali forintgyengüléshez, hozamemelkedéshez vezetett, és növelte a bizonytalanságot a piacon. Mindenesetre a kormányzat nem először bizonyítja, hogy teljesen laikus a pénzpiaci, monetáris politikai kérdésekben.

Hasonlóan piacmozgató jelentőségű volt a Standard and Poor’s leminősítésének a híre. A hitelminősítő intézet A mínuszról BBB pluszra rontotta Magyarország hosszú távú szuverén hitelbesorolását, egyből negatív kilátást adva az új osztályzatnak is. Hazánk leminősítése indokaként az S&P a nagyon magas államháztartási hiányt és a gyorsan növekvő államadósságot emeli ki. Az „ítélet” állítólag már figyelembe veszi a kiigazítási csomagot. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy a kiigazítás gyenge szerkezete is hozzájárult a leminősítéshez, de lapunk szerint nem egészen erről van szó. Feltehetően az S&P a csomag hiányában két szinttel is lejjebb sorolta volna a magyar országkockázatot. A konszolidációs szándékok bejelentése ennek elkerülésére elég volt, ám a gyenge költségvetési helyzet többet nyomott a latban. A hitelminősítő a piaci megítélés szerint amúgy is el volt maradva, és most nem akart abba a hibába esni, hogy újra a kormányzati fogadkozások miatt áll el a leminősítéstől. Ezt mutatja az indoklás is: a romló fiskális folyamatok többet nyomnak a latban, mint az impresszív konszolidációs szándékok.

Májusban az infláció 2,8 százalék volt, szemben a konszenzusos előrejelzésnek számító 2,2-del. Így miközben a szakértők az árindex enyhe csökkentését várták, az valójában jelentősen emelkedett. Egyelőre nem látszik, mennyi ebből az ideiglenes hatás, illetve mi a tartós jelenség, de az biztos, hogy az inflációs pálya a kiigazítási csomag nélkül is magasabban van, mint év elején gondoltuk. MI