Még nem látszik a reform

Még mindig keveset tudunk az új, immár ismert összetételű kormány kiigazítási terveiről. Legalábbis ez a reményünk, mert ami eddig a bejelentésekből, nyilatkozatokból kiderült vagy kiszivárgott, meglehetősen távol áll egy reformértékű konszolidációtól. Mindössze annyit lehet látni, hogy a kormányzat fel mer vállalni népszerűtlen intézkedéseket, mint például az adóemelés vagy a központi közigazgatás létszámának csökkentése, de hogy mitől lesz hosszabb távon fenntartható a rendszer, egyelőre nem látszik.

A most bejelentett létszámcsökkentési tervek például nagyarányúak, valójában azonban a költségvetési szektorban dolgozóknak igen kis körét – a csaknem 800 ezer állami foglalkoztatottnak kevesebb mint egy százalékát – érintik. A teljes „beígért” elbocsátás megvalósulása esetén a 300-320 ezres jelenlegi munkanélküli réteg 2000-2500 fővel bővülhet, vagyis jelentős munkaerő-piaci hatásról nem beszélhetünk. Nemzetgazdasági léptékkel mérve is jelentős létszámapadást a nagy állami intézményrendszerek (egészségügy, oktatás, önkormányzatok) átalakításától lehet csak várni, ehhez viszont az állami feladatkör teljes újragondolása szükséges. Ebből jelenleg kevés látszik, bár a kormányzati működés új modellje akár biztató is lehet. Igaz, a hatékony gazdálkodás inkább szándék-, mintsem modellfüggő. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a nagy elosztórendszerek reformjairól most még csak anynyit tudni, hogy a nyugdíjrendszerhez biztosan nem nyúl érdemben a kormány.

Essen szó a makrofolyamatokról is: az első negyedévben a beruházások volumene 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A magas számért azonban továbbra is az állami beruházások felelnek, ezt jól jelzi, hogy a teljes növekmény csaknem 90 százaléka a szállítási ágazatból jön, ahol az autópálya-építéseket is elszámolják. MI