Miniszteri munkaterápia

- Jelenlegi feladata visszalépést jelent-e a korábbi posztjához, a kancelláriaminiszterséghez képest?

- A kormányzati munkában az a legfontosabb, ami az emberek életének minőségén és a zsebeken mérhető. Így kicsit elfogultan hadd mondjam, a szociális feladatok és a munkaügy talán a legfontosabb terület.

- Megmarad-e a politikai hierarchiában betöltött szerepe?

- Mint a miniszterelnököt helyettesítő miniszter, az államreform-bizottság tagja leszek, de mint az emberierőforrás-program szakmai gazdája is tehetek azért, hogy a szociális partnerek és a társadalmi szereplők ne csak a következő 2-3 év ügyeire tudjanak befolyással lenni, hanem a 2015-ig tartó fejlesztési időszakra is. Hogy ez a szerep fajsúlyos, fontos-e vagy sem, utólag dől el, amikor kiderül, sikerül-e egy nyugat-európai színvonalú Magyarországot megteremteni. Én bizakodó vagyok.

- A kormányzati munkájában milyen területekre koncentrál most leginkább?

- Az első helyen a fejlesztés áll – ez annak az esélynek a megragadását jelenti, amelyet az uniós források hoznak el, ha felhasználjuk őket. Magyarország új regionális központi szerepet építhet. Ezekhez olyan húzóágazatokban fejlesztünk, ahol lényeges az innováció, például a gyógyszeripar, a földrajzi és történelmi lehetőségeinkből adódóan a logisztikai, szolgáltató központok hazája lehetünk, és a turizmus is kiemelt terület. Ezekhez a fejlesztésekhez meg kell újítani a közszolgáltatásokat, hogy itt is gyakorlattá váljon a „kuncsaft rendel” elv. Mindezt egy stabil, egyensúlyosabb gazdaságban kell megtenni, most, és nem halasztva a feladatot 2010–2012-re. Mindezt úgy, hogy nem pénzügyi beavatkozással teremtünk nagyobb egyensúlyt, hanem az egyensúly hiányának okait szüntetjük meg.

- Az új kelet-közép-európai szerepvállalásunknak lehet-e politikai üzenete?

- A világ azt várja tőlünk, hogy a Nyugat-Balkán számára egy európai felzárkózási perspektívát mutassunk be: „Lám, a magyaroknak sikerült, érdemes ezen az úton járni.” A másik, hogy Kelet-Közép-Európában egy stabilizációs pont legyünk, hisz ez az ország az, ahol két egymást követő ciklusban ugyanaz a koalíció kapott megbízást. Ezenkívül a nyugat-európai baloldal számára kellenek a miénkhez hasonló példák, ahol a politikai baloldal is modernizálódik, és vannak európai ambíciókkal bíró vezetők.

- A reformokhoz milyen külföldi jó gyakorlat van, ami mintaértékű lehet?

- A írek, a spanyolok, a portugálok amellett, hogy fejlesztési karaktert választottak, a nemzetközi trendeken túl meg tudták mondani, hogy ők miben mások. A nemzeti forrásokat alárendelték az európai pénzeknek, és ami a legfontosabb, nemzeti fejlesztési tervük nem maradt csak szakmai program, hanem széles nemzeti programmá tudott válni, mert társadalmi párbeszéd alapján készült. Nálunk is nagy szükség van a társadalmi párbeszéd intézményeinek megerősítésére.

- A társadalmi és a szociális párbeszédet egyaránt segíti, ha majd legitimálja a kormány a Gazdasági és Szociális Tanácsot, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és az ágazati párbeszédbizottságokat.

- Az ezekről szóló törvényjavaslatokat – a szokásjog szerint – visszavonta az új kormány, de ismét beterjesztjük őket. Igaz, az említett utolsó két törvényt felül kell vizsgálni, mert a reprezentativitásról szóló szabályozóik nem felelnek meg az alkotmányosságnak. Beterjesztésükre egyelőre azért is várni kell, mert először a reformügyek kerülnek a parlament elé, az egyensúlyjavító intézkedések.

- A reformok megvalósítása komoly együttműködést igényel a kormány tagjai között.

- Így van, épp ezért a kormányban alakul egy fejlesztési és egy reformközpont. A fejlesztésen belül az egyik nagy terület az emberierőforrás-fejlesztés lesz, várhatóan külön irányító hatósággal. A reformok pedig önmagukban is mind humánerőhöz kapcsolódnak: az oktatást, az egészségügyet, a szociális területet, az államháztartást érintő reformok egyaránt embereket érintő változások.

- A fejlesztésekhez mindenki számít az uniós forrásokra, az ön tárcája mire költ majd?

- Rövid távon nagy kihívás lesz a munkaerő-piaci szerkezetváltás támogatása. Az olcsó munkabér miatt ideérkezett munkahelyek minőségi cseréjét kell segíteni, az uniós forrásokból például az említett húzóágazatokban történő állásteremtést ösztönözzük majd. Több olyan program is lesz, amit a startvonalra állást segíti: fejlesztjük a szakképzést, a felnőttképzést, ehhez növeljük a térségi integrált szakképző központok számát. Folytatódnak a hátrányos helyzetűeket – romák, idősek – támogató programok, s átalakítjuk a szociális, az öngondoskodást segítő rendszereket. A továbbiakban nem az intézményt támogatjuk, hanem a hátrányos helyzetűt, aki a piaci kínálatból választhat szolgáltatást.

- A munkahelyteremtés jelenlegi támogatási rendszere megmarad?

- Nem szűnik meg a gazdasági tárca erre szánt gazdaságfejlesztési célelőirányzata, és maradnak a munkaerő-piaci alap aktív eszközei is. Ezekből igyekszünk csomagot készíteni az adott vállalkozásoknak, így lehetőség van beruházási, képzési és foglalkoztatási támogatásra – ezeket komplexen kezeljük. Sőt, a hátrányos helyzetű térségekben külön támogatjuk a munkanélküliek foglalkoztatását.

- A húzóágazatokban a hozzáadott értékű munkahelyteremtés kap-e külön támogatást?

- A munkaerő-piaci alap keretét csak ősszel tárgyaljuk, de szükség van ilyen támogatásra.

- Mi kell ahhoz, hogy Magyarországon több munkahely legyen?

- Két dolog. Az első, hogy a már meglévő munkamennyiséget több ember végezze, a másik, hogy több munka legyen. A munkaidőalap újrafelosztásához, a részmunkaidős állások szaporodásához azonban európai bérek kellenek. Egy családfő ma hiába megy el részmunkaidőben dolgozni, nem képes eltartani belőle a családot; ha a bére közelítene a nyugati jövedelmekhez, ez nem lenne probléma. A több munkahelyhez pedig a már említett fejlesztésekre van szükség.

- A ciklus végére hány új munkahellyel lenne elégedett?

- Ha legalább annyi lesz, mint az előző négy évben, akkor már tettünk valamit. Ám elégedett még nem leszek, hiszen a most véget érő kormányzati ciklusban 406 ezer új munkahely jött létre és 330 ezer szűnt meg. Több százezer munkahely szűnik meg, és több százezer új állás lesz a következő években is, de épp az említett szerkezetváltás miatt nemcsak az új álláshelyek volumene számít, hanem főleg ezek minősége, megfizetettsége.

- A befektetésekhez segítené a döntést, ha a településeknek lenne munkaerő-piaci térképe.

- Néhány település már készít ilyet. A vállalkozásfejlesztési tervekben az erősségek és a gyengeségek mellett szerepel az is, hogy milyen iskolák vannak a településen, a térségben, és milyen például az ott élők iskolai végzettségének összetétele. Ezek feltérképezését ösztönözzük, elvárás lesz ilyen készítése a regionális fejlesztési tervekhez.

- A szakképzés terén már volt kooperáció a gazdasági élet szereplőivel, lesz-e folytatás?

- A szakképzés terén folytatjuk az együttműködést; közelebb kell vinnünk a képzést a gazdaság igényeihez. Szorosabb lesz a kapcsolat a képzőintézményekkel is, utókövetési rendszert vezetünk be, amelyből kiderül, hogy egy-egy képző milyen hatékonysággal oktat, vagyis az általa képzett hallgatók hány százaléka tud elhelyezkedni, és például hányan maradnak a szakmájukban később. Az állami megrendelések odaítéléséhez tehát vizsgáljuk majd a munkaerő-piaci hatást.

- Az előző ciklusban sok eszközt bevetett a kormány a feketefoglalkoztatók ellen. Maradnak ezek az eszközök?

- A több munkaügyi felügyelő, a közbeszerzési törvény módosítása, a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megerősítése egyaránt a munkahelyek fehérítését szolgálja továbbra is. Én leginkább az egyéni járulék-nyilvántartás teljes körű bevezetésétől várom a tisztulást. Ez a rendszer januártól biztosan működni fog. Bár a miniszterelnök által szombaton bejelentett intézkedések elsősorban nem a munka világáról szólnak, mégis fehérítő hatásuk lesz, hisz a továbbiakban azok tehervállalására is számítunk, akik eddig kreatívan elkerülték a közteherviselést.

- A szociális és munkaügyi tárcánál kire számít leginkább?

- A helyettesem Csizmár Gábor lesz, az ő munkájára számítok legfőképp. Szerencsém van, a szociális területen, a szakképzésben, a munkaügyben kiváló emberek dolgoznak, akiket megkímélt az elmúlt tizenhat év, s akikről úgy gondolom, hogy le a kalappal a munkájuk előtt.

- Hányan dolgoznak majd a szaktárcánál?

- A körülbelül hatszáz dolgozóból 400-410 kolléga marad.

- Mi az ön vezetői filozófiája, amellyel a munkáját végzi nap mint nap?

- Nem a munkaidőt kell kitölteni, hanem a munkát elvégezni. Én a munkaterápia híve vagyok.

1983-ban a Műegyetemen szerzett diplomát, 1987-ig itt tudományos segédmunkatárs.

1980-tól MSZMP-tag.

1989 októberében a Magyar Szocialista Párt alapítója.

1984–1989 között a BME KISZ-titkára.

1992 októberétől országgyűlési képviselő.

1995-től 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztere, majd 1998–2000 között frakcióvezető-helyettes.

2002. május végétől foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. 2003 márciusától a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

2006. június 9-től a második Gyurcsány-kormány szociális és munkaügyi minisztere, a miniszterelnök helyettese.

1983-ban a Műegyetemen szerzett diplomát, 1987-ig itt tudományos segédmunkatárs.

1980-tól MSZMP-tag.

1989 októberében a Magyar Szocialista Párt alapítója.

1984–1989 között a BME KISZ-titkára.

1992 októberétől országgyűlési képviselő.

1995-től 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztere, majd 1998–2000 között frakcióvezető-helyettes.

2002. május végétől foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. 2003 márciusától a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

2006. június 9-től a második Gyurcsány-kormány szociális és munkaügyi minisztere, a miniszterelnök helyettese. Magánélet Nős, felesége főiskolai adjunktus, kislányuk 11 éves. Még ha nagyon sok is a munka, igyekszik hetente legalább egy napot aktívan a családjával tölteni.

Hobbija a horgászat, s bár igaz, tíz éve nem jutott rá ideje, elkötelezettségét mutatja, hogy a pecabot most is az autójában van. Szeret kempingezni, valószínűleg az idén is így nyaral majd a családjával. -->