Mit jelent a szolgáltatások uniós liberalizációja?

Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség főtitkára:

Könnyítés.

Várható volt a határon átnyúló szolgáltatások piacának liberalizációja az EU-n belül, hiszen ez megegyezik a közösség egyik alapelvével. Ez nagy könnyítést jelent majd a hazai reklámcégek számára. Elsősorban a független magyar reklámügynökségeknek ígér kiugró lehetőségeket, hiszen a nemzetközi ügynökségek most is számos országban jelen vannak szolgáltatásaikkal. Hozzá kell tenni azonban, hogy a reklám gyakran kultúraspecifikus, tehát egy hazai piacra készített reklám nem biztos, hogy ugyanazt a sikert éri el például Olaszországban. Ám ez nem azt jelenti, hogy egy magyar ügynökség külföldön ne lehetne éppoly sikeres, mint itthon. A szolgáltatásexport liberalizációja több száz hazai cég előtt nyithatja meg a lehetőségeket.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke:

Nem lesz áttörés.

Az építőipar számára legfontosabb relációkban, például Németországban és Ausztriában a következő néhány évben a liberalizáció ellenére sem várható áttörés a munkaerő áramlását illetően. Ezen országok ugyanis a liberalizációtól függetlenül bizonyos területeken – mint például a szak- és a szerelőipar – 2011-ig korlátozhatják a szervezett munkavállalást, amely most is engedélyhez kötött. Pedig a magyar építőipari cégek éppen a szak- és szerelőipar területén tevékenykednek külföldön, elsősorban alvállalkozóként. Németországban jelenleg havonta összesen 3600 építőipari munkást foglalkoztathatnak, ám ez a keret sincs kihasználva. Ahol pedig nincs korlátozás, a magyar építőipari cégek az üzleti kapcsolatok és a piaci ismeret hiánya, valamint a nagy távolság miatt nem vállalkoznak.

Csáki Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke:

Korlátok.

Azt várom, hogy egyszer csak lesz egy 400 milliós piac, ahol bárki képes lesz eladni terméket vagy szolgáltatást különösebb hátrányok leküzdése nélkül. Nincsenek azonban túl nagy reményeim, a magyar kkv-szektor annak is örül, ha saját városában és annak vonzáskörzetében képes a különböző szolgáltatások „eladására”. Hogy tudnának a magyar cégek kilépni az EU piacára? Nincs emberük, pénzük, tudásuk és tapasztalatuk. Másrészt még most is vannak adminisztratív akadályok (pl. a banki szolgáltatások díjai), amelyekkel az irányelv életbelépése után is meg kell majd küzdeni. Az egységes belső piac megteremtéséhez az ilyen korlátokat is le kellene bontani, de a direktíva erre nem alkalmas. Az IKT-szektor esetében a szolgáltatások 90 százaléka most is könynyen exportálható.

Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke:

Speciális feltételek.

Az utazási vállalkozók által nyújtott szolgáltatásokra már van speciális EU-jogforrás, az utazási csomagról szóló EU-direktíva, amelynek betartásáról a tagállamoknak kell gondoskodniuk. Ezt az új irányelv nem írja felül. A többi szektort érintően a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló másodlagos joganyagot kell elsősorban figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az irányelv úgy teszi lehetővé a szolgáltatások szabadságát, hogy a tagállamok által előírt speciális képzési feltételek megléte nélkül nem végezhető az adott szolgáltatás. Ez a feltétel érvényes például az idegenvezetői tevékenységre is, tehát amennyiben külföldi szolgáltató akar idegenvezetői tevékenységet folytatni egy másik tagállamban, meg kell felelnie az adott országban érvényes képzési előírásoknak.

Márkus Csaba, Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának vezetője:

Mérsékelt hatás.

Az eddigieknél sokkal több jogot és lehetőséget nem fog nyújtani a direktíva, hiszen alapvetően már évtizedek óta meglévő európai uniós jogoknak és az arra épülő gyakorlatnak az összefoglalása, kiegészülve néhány új elemmel. Ha az irányelvet elfogadják, a tagállamoknak három év áll rendelkezésre a jogszabály átvételére, így annak hatása öt-hat év múlva érezhető. Ami a tanácsadási piacot illeti, ezen a területen nem lesz jelentős változás, hiszen a multinacionális tanácsadó cégek már most is országhatárokon átnyúló szolgáltatásokat végeznek. Egyes kisebb, jelenleg egy tagállamban működő tanácsadó cégeknek az irányelv adhat pluszlehetőséget, ám különösen a jogi szolgáltatók és könyvelőcégek esetén elengedhetetlen más tagállamok nemzeti szabályainak ismerete, ezekkel sok kis cég nem rendelkezik.