Iráni szankciók

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) állandó tagjai, valamint Németország képviselői ma Londonban kezdenek tárgyalni az Irán elleni újabb gazdasági szankciókról. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Mohamed el-Baradei múlt heti jelentése szerint Teherán a decemberi BT-határozatban megszabott 60 napos határidőre nemhogy nem függesztette fel az uránium dúsítását, de azt ipari méretűvé bővítette. Irán változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy atomprogramja békés célú, és senkinek nincs joga megálljt parancsolni neki.

Miközben Oroszország és Kína felsorakoztatása az újabb szankciók mögé meglehetősen kilátástalannak tűnik, az Egyesült Államok tovább emelte a tétet. Washington ma már nemcsak az atombomba kifejlesztésének kísérletével vádolja Teheránt, hanem az iraki síiták felfegyverzésével is. Az Irán által visszautasított vád akár casus belliként is szolgálhat, ha az amerikai csapatokat egy nagyobb támadás érné Irakban.

Az iráni kapcsolatot persze nehéz lenne bizonyítani, és Peter Pace tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is elismerte: csak az biztos, hogy az iraki síitáknak vannak iráni gyártmányú felszereléseik, ám hogy azokat a teheráni kormány tudtával adták át, nem állítható. Az amerikai háborús készülődésről szóló hírek ellenére ráadásul úgy tűnik, hogy a Bush-kormányzatban növekszik a diplomáciai megoldást kereső külügyminiszter befolyása Dick Cheney alelnökkel szemben. BÁ