Humánus és innovatív az új kormányzati negyed terve

Tavaly nyáron a főváros és a kormány párhuzamosan munkát indított, hogy megtalálja azt a helyszínt, amelyik a legalkalmasabb a kormányzati negyednek. Hamar egyértelművé vált, hogy Budapesten nincs már olyan reprezentatív helyszín vagy lehetőség, mint egy évszázaddal ezelőtt a Parlamenté a Duna-parton, vagy a bécsi Ring új városszerkezeti elemére szervezett épületegyüttesé. Így a vizsgálat során egyre erősebbé vált az a gondolat, hogy a minisztériumok új együttesét nem egy elszigetelt területen, hanem a város lüktető részeként kell kezelni, és magát e presztízsberuházást felhasználni, hogy Budapest egy „halott” területét újraélesszük. Ilyen volt a Nyugati pályaudvar térsége is.

A területre vonatkozó építészeti pályázatok értékelésekor azt kerestük, hogy melyik hordoz világos, erőteljes üzenetet, hiszen a kormányzati épület és negyed Budapest arculatának és Magyarország imázsának kitüntetett részévé válik. Sok kiváló megoldás született, de kevés olyan, amely lényegét tekintve több egy tökéletesen működő irodakomplexumnál.

Budapest ennél többet érdemel. Meggyőződésem, hogy a pályázat nyertese, Janesch Péter és Kengo Kuma irányításával vezetett fiatal építészcsapat progreszszív, a XXI. század urbánus problémájára adott válaszával olyat alkotott, amelyre büszkék lehetünk. Nem a hatalmat szimbolizáló imázst teremtett, hanem az eklektikus várostestben a városrész struktúráját letükröző zöld tömeggel eszmei jelképet. A technológiai haladás nem a szerkezetben és a homlokzatképzésben, hanem az innovatív tervezésben és épülettechnológiában jelentkezik. Az épület kompakt, mátrixszerű struktúrájával, egyszerű, tiszta logikájával magában hordozza a megújuló energiarendszert. Függőkertek és zöldhomlokzatok eredményeképpen a belvárosban a telek méreténél nagyobb zöldfelületet tud kialakítani. A minisztériumi rendszer tökéletesen átlátható az épület minden pontjában. Az épület-udvar tagolást úgy szervezi, hogy minden folyosónak és irodának közvetlen kapcsolata van a külvilággal. A mechanikusnak tűnő rendszer rendkívül humánus.

És ahogy a környezet gazdagodik… Az első ütemben, a kormányzati épülettel egy időben a Podmaniczky utca és a Ferdinánd híd felújítása, valamint kapacitásbővítése megtörténik, és a 47–49-es villamosvonal a régi tervek szerint újra visszakerül a Bajcsy-Zsilinszky útra. Megvalósulhat a korábban felvetett és a pályázatokban is visszatérő zöld villamospálya, majd bevezethető a Vágány utca és bővíthető a trolibuszhálózat.

A kormányzati épület környezetének megújítása során a legfontosabb – és akadályokba nem ütköző – elemként a Nyugati pályaudvar műemlék csarnoka nagykörúti környezetének a rendezése az első ütemben meg tud valósulni. Ebben a Nyugati téri aluljáró és felszín rendbetétele kiemelten fontos. A pályázatokban felmerült a Nyugati téri felüljáró elbontása és a buszvégállomás felszámolása – az előbbi gazdaságilag vizsgálandó, a második egyértelmű lépés.

A környezet rendezésekor számomra mindig is az volt a legfontosabb kérdés, hogy a rendkívül sűrű városrészben e fejlesztés során legyen lehetőség a helyi lakosság számára oly fontos, új „zöldet” teremteni. A Terézváros (Podmaniczky utca) és Újlipótváros (Váci út) közötti egybefüggő városi közpark javaslata egyértelműen megnyerte a zsűri tetszését, hiszen megvalósításának nem feltétele a MÁV-területek felszabadítási ütemezése, sem a vasúti felülépítés, így a kormányzati épületek kiegészítő kereskedelmi és vendéglátási területeinek a kialakítása folyamán megvalósítható. A Belvárosból induló, a Nagykörutat itt keresztező és a Városligetig húzódó gyalogos- és biciklissáv – amelyre térfüzérként terek, sportpályák kapcsolódnak – azonban már korántsem ilyen egyszerű. Komoly munka kezdődik azért, hogy ennek műszaki részmegoldásai, megvalósíthatósága megtörténjen, és kapcsolódni tudjon a fejlesztés további ütemeihez.

A szerző Budapest megbízott főépítésze

[enews_gallery id='205139']