Mi a véleménye a készpénzes kifizetések szigorításáról?
Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Tranzakciós költség. „A szövetség egyetért a feketegazdaság visszaszorítását célzó lépésekkel, de a készpénzfizetés korlátozása nem alkalmas erre. Bár a kötelező banki utalásokat nyilvánvalóan lekönyvelik, és ezzel tisztulhat a kép, az eddig feketén vándorló összegek azonban továbbra sem fehérednek majd ki. Az eddig illegálisan gazdát cserélő pénzek megmaradnak, a kiskereskedőknek viszont komoly nehézséget okoz a szabályozás. Számos vállalkozót ki sem szolgálnak, ha nem készpénzzel fizet, azok pedig, akik a napi bevételből vásárolják a másnapi készletet, így minden alkalommal kénytelenek lesznek megvárni a banki adminisztrációt. Emellett a tranzakciók költséggel is járnak. A zsebből zsebbe fizetőket tehát üldözni kell, de a mai magyar valóság más módszert kíván.”
Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke. Betarthatatlan. „Aki kitalálta ezt a szabályt, az az életben nem dolgozott az üzleti életben. Az építőiparban gyakorlatilag lehetetlen betartani ezt a korlátozást. Ha megkezdődik az építkezés, előfordul, hogy pótolni kell az anyagokat, méghozzá sürgősen. A 250 ezer forintos érték irreális, a szektor képviselői szerint egy ilyen típusú korlátozást egymillió forintos kifizetés felett lehetne csak komolyabb nehézségek nélkül érvényesíteni. Külön gondot jelent az általános bizalmatlanság, amely a nehéz likviditási helyzetnek köszönhető. Az építőanyag-forgalmazók a legtöbb esetben csak készpénzt fogadnak el. A szabályozás buta kitalálmány, amelyet nem tudnak majd érvényesíteni. A vállalatok számára a cégvezetőknek kell majd vásárolniuk és utólag elszámolniuk a társaságokkal.”
Horváth Vilmos. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének alelnöke. Körbetartozások. „A szabályozás betartását nehezíti, hogy az utazási irodák többsége nem fogad el bankkártyát, és nem is tervezik a rendszer bevezetését. Ennek oka, hogy a pénzintézetek olyan magas költségeket szednek ezek üzemeltetéséért, amelyek mellett már nem éri meg az utazásszervezői tevékenység folytatása. Ugyanakkor szerencse, hogy a döntés csak a jogi személyeket érinti, hiszen a cégek nagy része eddig is átutalással fizetett az utazási irodáknak (az ő esetükben a változó áfaszabályok okoznak majd anyagi gondot). A szektort elsősorban a gazdasági bizonytalanság és a körbetartozások nagy mértéke terheli. Ha minden ágazat olyan mértékben lenne túlbiztosítva kauciókkal és más korlátozásokkal, mint az utazásszervezés, sokkal jobban mennének a dolgok.”
Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Alkotmányellenes. „A készpénzes fizetések szankcionálása véleményem szerint alkotmányellenes. A korlátozás hasonlít arra a két évvel ezelőtti esetre, amikor a kormány meghatározta volna, hogy a vállalkozások mennyi pénzt tarthatnak a házipénztárakban, s az a fölötti összegre 20 százalékos adót vetett volna ki. Ez a törekvés azonban elvérzett az Alkotmánybíróság előtt. Rontja a vevők és az eladók viszonyát a készpénzes fizetés korlátozása, mivel az értékesítők bizalomhiány miatt nem fogadják majd el, hogy az ismeretlenek átutalással fizessenek. Így az új szabály növeli a körbetartozásokat. Úgy gondolom, hogy a döntés nem visszaszorítani, hanem erősíteni fogja majd a feketekereskedelmet, mivel az eddigi számlás készpénzfizetések helyett elszaporodnak a számla nélküli értékesítések.”
Kondorosi Ferenc. Az Új rend és szabadság program kormánybiztosa. Ellenőrzés. „Meggyőződésem szerint Magyarországon a készpénzfizetés a feketegazdaság egyik legfőbb melegágya. A készpénzforgalom szűkítésével, bankszámlák közötti útra terelésével a pénzek eredete, útja átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé válik. Hatékony ellenőrzési rendszerrel az illetékes hatóságok így kikényszeríthetik a különböző tranzakciók után megfizetendő adónemeket, például az általános forgalmi adót. Ez az intézkedés nem az adózókra kivetett újabb sarc, hiszen aki eddig is tisztességesen adózott, azt ez a szabályozás nem érinti. A szabályozás célja az, hogy az eddig adóeltitkoló magatartást tanúsító vállalkozásokat a tisztességesen működők világába terelje. Az sem mellékes, hogy az új megoldás alkalmazásával növelhető a pénzügyi biztonság.”
