Az IMF szerint a világ
Ékes bizonyítékot szolgáltatott a forint arra, miért kellett Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalap segítsége.
Az IMF-vezér érkezésének bejelentését követő két kereskedési napon mintegy 4 százalékot gyengült a nemzeti fizetőeszköz az euró ellenében. Elterjedt ugyanis, hogy esetleg a jelenlegi hitelmegállapodás felmondását jelentheti a szervezet részéről az ilyen magas szintű képviselő fellépése.
Kiderült, erről nincs szó, a hitelcsomag maradhat, a forintpiac megnyugodott. Ám Dominique Strauss-Kahn nyilatkozatai nem adnak okot a bizakodásra. Bár a magyar lépésekkel összességében inkább elégedett a vezető, minden megszólalásában hozzátette azt is, a megállapodás óta a külső helyzet rosszabb lett. Az IMF hamarosan publikálja legújabb globális makrogazdasági előrejelzéseit, s azok nem lesznek túl optimisták, a helyzet Kelet-Európában kifejezetten rossz.
Idehaza az eredetileg vártnál nagyobb gazdasági visszaesést és jóval alacsonyabb inflációt mutatnak a friss előrejelzések. IMF-hitelkeret nélkül mindez elszabaduló árfolyamot, megugró költségvetési hiányt, államcsőd közeli állapotot eredményezne. Strauss-Kahn oldalán azonban a pénzügyminiszter is aláhúzta, hogy az idei tervekben szereplő 2,6 százalékos deficitcél megtartása nem lehet kérdés. Csakhogy az idei növekedés ösztönzésére a kormánynak jelen körülmények között nincs esélye. Lehetőségnek a büdzsé kiadásainak további faragása, esetleg némi adónövelés maradt.
S mi lesz, ha mindez mégsem bizonyul kellőképpen meggyőzőnek a helyzet kezelésére? Ebben az esetben valószínűleg a forint árfolyama látná kárát a kormányzati tehetetlenségnek, amelyet a monetáris politika is csak óriási áldozatok árán tudna ellensúlyozni. Azt pedig mégsem várhatjuk el, hogy az IMF vezére minden alkalommal repülőre üljön, hogy megnyugtassa a piaci szereplőket.
