Mit vár a nemrég elfogadott élelmiszerkódextől?

Tóth István

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára

Közös érdek

„Nem kell idealizálni a helyzetet, de a kódexmegállapodás javulást hozhat a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségében. Bár a piaci szereplők között továbbra is kemény harcok lesznek, a több hónapos szakértői egyeztetéseken kiderült: a gazdálkodók, a feldolgozók és a kereskedők közös érdeke, hogy megfelelő hazai alapanyag-ellátás és belső piac legyen. A kódex jelentőségét növeli, hogy a dokumentum a szerződéskötések önkéntes feltételeit is rögzíti, egyes viselkedési normákat pedig kifejezetten etikátlannak minősít. Kiderül, ebből mennyi valósul meg a gyakorlatban. A forint jelentős gyengülése ugyanakkor kedvezhet a kódexnek, mert a kereskedőknek a külföldi termékek drágulásával rá kell jönniük, hogy az import »erőltetése« egyáltalán nem előnyös a számukra.”

Gőgös Zoltán

Az FVM államtitkára

Kényszerítő erő

„Az élelmiszerkódex kontrollját július elsejétől kezdjük, addigra kell elérni a magyar áruk 80 százalékos arányát a kereskedelemben. A még kidolgozás alatt álló végrehajtási rend szerint a tárcához érkeznek be az új szabályokat megsértő vállalkozásokról szóló bejelentések, és a minisztérium hivatalai segítenek az ügyek kivizsgálásában is. A dokumentum kényszerítő erő lehet a kereskedelmi szférában, és az élelmiszer-ipari cégektől is nagyobb fegyelmet követelhet meg az alapanyag-felvásárlásoknál. Kedvező az is, hogy az aláíró szervezetek a mezőgazdasági termelés teljes egészét felölelik. Bár a Gazdasági Versenyhivatal észrevételeket tett a megállapodással kapcsolatban, mi nem látjuk annak a veszélyét, hogy az önkéntességen alapuló egyezség versenyjogot sérthet.”

Ebele Ferenc

A Magyar Agrárkamara főtitkára

Kompromisszum

„A kódex kompromisszumos megállapodást tükröz, vagyis a termelők, a feldolgozók és a kereskedők egyaránt engedtek az álláspontjukból. Az agrárkamara a megállapodástól elsősorban azt várja, hogy a magyar termékek aránya – legalább a 80 százalékos mértékig – növekszik az üzletekben. Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egyes területeken – így például a sertéságazatban – a hazai termelés nem fedezi a feldolgozóipari igényeket, így a gyártáshoz alapanyagimportra is szükség van. Ugyanakkor a kódex gyengeségének tartjuk, hogy az előírások alkalmazásához nincsenek meg a szükséges garanciális elemek. A dokumentum semmilyen szankciót nem tartalmaz azon kívül, hogy egy etikai bizottság figyeli majd a piaci eseményeket. Így az egyetlen eszköz a nyilvánosság lehet.”

Éder Tamás

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke

Előrelépés

„Az úgynevezett másodlagos

kereskedelmi visszatérítések szempontjából egyáltalán nem megnyugtató hatású, de az eddigiekhez képest előrelépést hozhat az élelmiszerkódex. A kereskedők már a tárgyalások elején kijelentették, hogy semmilyen felső korlátot nem fogadnak el, így döntenünk kellett: a mostani megállapodást vagy egy szigorúbb törvény kidolgozását támogatjuk-e. Mivel ez utóbbi megalkotásának a mai törékeny politikai helyzetben semmilyen esélye nincs, inkább a kódex mellett határoztunk. Az mindenképpen eredmény, hogy a dokumentum a visszatérítések megállapítását valós szolgáltatásokhoz, előzetes szerződésekhez és teljesítési igazolásokhoz köti. Ha az év végi értékeléskor a tapasztalatok kedvezőtlenek lesznek, a törvényi szabályozás még mindig napirendre kerülhet.”

Murányi László

A Coop-Hungary Zrt. vezérigazgatója

Felülvizsgálat

„Noha mindhárom fél – a mezőgazdasági termelők, az élelmiszeripar és a kereskedelem – elfogadta az élelmiszerkódex szövegét, olyan megállapodás is született, hogy féléves működési tapasztalat birtokában újratárgyalják a felek, vannak-e pontok, amelyeket módosítani kell. Az aláírt szöveg előzetes egyeztetése során ugyanis a termelők és a feldolgozók néhány pontban előnyösebb változat elérésére törekedtek. Az egyeztető tárgyalások egyik legnagyobb haszna az volt, hogy a különböző ágazatok képviselői megismerték egymást és egymás működését is, ez a későbbi megállapodások egyik záloga lehet. A kódex legnagyobb erénye pedig az, hogy rögzítették: legalább 80 százalékot kell elérnie az élelmiszer-kereskedelemben a magyar termékek arányának.”