BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Savanyú tej

„Mostohagyerekké” és elhanyagolt gazdasági területté vált a tejszektor az unió mezőgazdasági szabályozási rendszerében. Brüsszel az elmúlt hónapokban negligálta az állattartó vállalkozások piacstabilizáló kéréseit, ezért a tejárak zuhanása és a veszteségek növekedése olyan elégedetlenséggé fajult, amely uniós szintű, szervezett tejtüntetésekhez vezetett.

Tulajdonképpen nincs mértékadó magyarázat arra, hogy az Európai Bizottság (EB) miért nem foglalkozott érdemben a gazdálkodói panaszokkal. Mindenesetre úgy tűnik, ismét felcserélődött a „ki van kiért” szerep, és az EB kívánta megmondani, hogy a tejtermelő vállalkozásoknak miként kell érezniük magukat, miközben a kedvezőtlen piaci tendencia – a kezeletlen uniós tejtöbblet miatti felvásárlásiár-csökkenés – az ágazatban vitathatatlan mélyrepülést indított el.

Persze a brüsszeli álláspont mögött felfedezhető egyfajta liberalizációs szándék, amely abból táplálkozik, hogy – többek között a WTO-kötelezettségek miatt – az EU-tagországokban hosszú távon nem tarthatók fenn a világpiacitól felfelé eltérített tejfelvásárlási árak. Csakhogy a bizottság az intervenció és az export-visszatérítések leépítésével most vélhetően túlságosan nagy liberalizációs lépést tett, amelyre az uniós tejágazati szereplők – főként Közép- és Kelet-Európában – nem készülhettek fel.

Különösen igaz ez a tőkehiányos magyar tejgazdaságokra, amelyek egyébként is rosszabb műszaki-technológiai feltételek között termelnek, így versenyhátrányban vannak a régi EU-tagok állattartó vállalkozásaihoz képest. Ezért megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy Magyarországnak hatásos brüsszeli beavatkozások nélkül – a cukoripar és a mára nettó importőrré vált sertésszektor után – újabb stratégiai alapanyag-termelő ágazatot kell majd feladnia a „magasabb szempontoktól vezérelt” brüsszeli agrárpolitika miatt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek