A tegnap közzétett részletes adatok ugyanakkor árnyalják a képet. Azokból ugyanis kiderül, hogy több bevételi és kiadási tétel igencsak eltért a tervezettől. Jóval kevesebb folyt be például a gazdálkodó szervezetektől és a lakosságtól, de többet hozott például az áfa vagy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők utáni befizetések. A dohánygyárak a tárca mostani tájékoztatása szerint is példátlan mennyiségű jövedékiadó-jegyet halmoztak fel, noha a miniszter karácsonykor még tervezett jelenségről beszélt, elhárítva az ezzel kapcsolatos kételyeket.
Volt tehát izgalom bőven az év végén. A befizetések szezonalitásából adódóan egyedül december 22-én 300 milliárd forinttal csökkent a hiány, de még 28-án is valamivel a deficitterv felett voltunk. A bizonytalanságok ellenére a PM igyekezett bebiztosítani magát a meglepetések ellen: a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait jelentősen visszafogta, de segítettek az állami vállalatok múlt havi osztalékbefizetései is.
A mutatvány végül sikerült. Ez fontos a hitelesség erősítéséhez, de kérdés, mire lesz elég. Oszkó Péter ugyanis tegnap jelezte, hogy az idén már az első negyedévben elérjük az egész évre tervezett hiány 75 százalékát (2009-ben ez 77 százaléka volt az eredeti és 57 százaléka a megemelt deficitcélnak). Noha a pénzügyminiszter felsorolta az okokat, már most borítékolható, hogy az áprilisi választások előtt és után ezt sokan a „kassza” kifosztásaként fogják értelmezni. Jövő ilyenkor pedig már más magyarázza majd a bizonyítványt.
