Az Eyjafjallajökull tűzhányó kitörése és a kedvezőtlen széljárás, amely kontinensünk fölé sodorta a hamufelhőt, látványosan megmutatta kiszolgáltatottságunkat. Korábban csak háborúk vagy járványok okoztak ilyen közlekedési sokkot, ám az Európai Bizottság közlekedési biztosa szerint a légiipar kára máris nagyobb, mint az Amerika elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadás után. A napi 250 millió dollárra becsült veszteség padlóra küldheti a légitársaságokat, köztük az épp visszaállamosított Malévet is. Nem véletlen, hogy Brüsszel átmenetileg enyhítene az állami segítségnyújtás tilalmán.
De nem csak a közvetlen költségek óriásiak. A globalizáció következtében ágazatok egész sora sínyli meg a légistopot a turizmustól egészen a virág- és zöldségtermelőkig. Kulcsfontosságú üzleti és politikai megbeszélések is kútba eshetnek, ahogy arra példa volt az uniós pénzügyminiszterek foghíjas hétvégi találkozója Madridban, vagy a görög mentőakcióról tervezett, sorsdöntő tárgyalások késedelme Athénban.
A sok vesztes mellett akadnak persze nyertesek is. A szárazföldi és vízi közlekedési szolgáltatók például hatalmasat kaszálhattak az elmúlt napokban. (Üröm az örömben, hogy a MÁV jegyértékesítése botrányosan felkészületlen volt a váratlan helyzetre.) Ha az izlandi vulkán aktivitása tartós marad, akkor nemcsak a gazdasági prognózisokat kell majd átírni, hanem az eddigi üzleti, szállítási és kommunikációs modelleket is. Mostantól megint kicsit más lett a világ.
