Elhúzódó talpra állás térségünkben
A teljes régión belül a kelet-közép-európai, iparosodott uniós tagállamok esetében lát jobb esélyt a gyorsabb kilábalásra a WIIW, mivel ezekben a országokban az export is nagymértékben hozzájárulhat a növekedéshez. A Nyugat-Balkán kevésbé versenyképes EU-n kívüli államai ugyanakkor csak kisebb mértékben tudnak profitálni a tendenciából.
A megugrott költségvetési hiány miatt fellépett takarékossági kényszer ugyanakkor a régió uniós országai számára is komoly gondot jelent. Jóllehet a kelet-közép-európai tagállamok – Magyarország kivételével – józan fiskális politikát folytattak az elmúlt évek során, a válság miatt visszaesett adóbevételek szinte kivétel nélkül minden kormánynak komoly problémát okoznak – mutat rá a WIIW.
Ennek ellenére a kelet-közép-európai új tagállamok meglepően jó második negyedéves növekedési számokat tudtak felmutatni az idén a bécsi intézet szerint. Ezt részben a német fellendülés intenzitásával magyarázzák a kutatók, tekintettel arra, hogy a magyar, szlovák vagy cseh export ötöde-harmada az EU legnagyobb nemzetgazdaságába irányul.
Ami azonban a belső keresletet illeti, a WIIW igen borúlátóan festi le a kilátásokat. A továbbra is kedvezőtlen munkanélküliségi helyzet miatt nem nagyon lehet a hazai magánfogyasztás számottevő fellendülésére várni az intézet előrejelzése szerint. Az euróövezet-beli külpiacokon tapasztalható kereslettől való függőség továbbra is nagy marad.
A euróövezeten kívüli, nem rögzített árfolyamú devizájú országok az átlagosnál nagyobb mértékben profitáltak az export iránti kereslet növekedéséből. A WIIW számításai szerint azokban az államokban, amelyeknek fizetőeszköze gyengült az euróhoz képest, a darabbérköltségek a válság előtti érték 90 százalékára csökkentek. A valutájukat az euró árfolyamához rögzítő országokban ezzel szemben 20 százalékkal drágultak a bérköltségek. Az egyetlen kivétel az euróövezeti tag Szlovákia, ahol a nagyarányú leépítések következtében megnőtt termelékenység kiegyensúlyozta a béremelkedést.
