Járai szerint "látványelem" a magánnyugdíjak államosítása
A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában kedd este nyilatkozó Járai kérdésre válaszolva hozzátette: lehet valami probléma a kormányzati kommunikációban, ha az alapvetően jó irányba mutató gazdasági folyamatokat az apróbb tényezők negatív kommunikációja képes ellensúlyozni. Megjegyezte: a Fidesz-kormány által választott gazdaságpolitikai út valóban nagyon kockázatos.
Ilyen válságos gazdasági helyzetben egészen kiválónak számítanak a költségvetés nemrég elfogadott fő számai. Az az érdekes, hogy a pénzpiacok ezt – tehát hogy a költségvetés végül is jó helyzetbe kerül – mintha kevésbé vennék figyelembe, és apróságokat túlhangsúlyozva a negatív tényezőkre helyeznék a nagyobb hangsúlyt – nyilatkozta Járai Zsigmond.
Jó felé tartó folyamatok és nem szeretett döntések
Arra, hogy a Moody''s hitelminősítő két osztállyal lerontotta Magyarország besorolását, ráadásul negatív kilátásokkal, Járai Zsigmond úgy reagált: annyira azért nem rossz a magyar gazdaság helyzete, mint azoké az országoké, akikkel most egy kategóriába sorolt bennünket a hitelminősítő, vagy amit a magyar államadósság kockázati felára tükröz a piacon.
“Ennél lényegesen jobb irányba halad a magyar gazdaság, komoly lépéseket tett a kormány a költségvetés konszolidációja és a bürokrácia csökkentése érdekében, valamint az adórendszer egyszerűsítése és az adók csökkentése érdekében. Ezek mind pozitívan hathatnak a gazdaságra” - szögezte le Járai.
Megjegyezte: másfelől persze történnek olyan lépések, amelyeket “nem igazán szeret" a pénzpiac. Ezek között sorolta a magánnyugdíjak állami elvonását, a Költségvetési Tanács átalakítását, vagy az ütközéseket a Nemzeti Bankkal.
“Úgy tűnik, mintha ez a két csomag azonos súllyal szerepelne, miközben azt gondolom, hogy a valóságos gazdasági folyamatok sokkal nagyobb súlyt képviselnek, mint a látványelemek”- szögezte le a jegybank felügyelőbizottsági elnöke.
Nem reális osztályzat
Szükséges, hogy egy hitelminősítő feltételes folyamatokkal foglalkozzon? Tehát hogy számításba vegye a majd elinduló strukturális átalakítások hatásait, a majdani intézkedések gazdasági lecsapódásait? Vagy lehetősége van egyszerűen csak a pillanatnyi helyzetet vizsgálni és aszerint értékelni? - hangzott a Közbeszéd felvetése.
“Ha kellően intelligens, akkor több szempontot figyelembe vesz. Ha egy tényezőre, vagy néhány felfújt negatív hírre fókuszál, akkor kevesebb dolgot vesz figyelembe. A hitelminősítőknek az a dolguk, hogy a reális folyamatokat tükrözzék a piacok felé. Úgy érzem, a legutóbbi minősítés nem egy reális osztályzat Magyarország számára” - szögezte le Járai Zsigmond.
A nyugdíjpénztárak ügyét hozva fel példának Járai megjegyezte: nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. “Az volt az elképzelés, hogy ezek a magyar részvénypiacon komoly szereplők lesznek. Amennyire tudom, a befektetéseik néhány százaléka magyar részvény, kilencven-kilencvenöt százalékban külföldi részvényeket tartanak” - mondta a gazdasági szakember.
A Költségvetési Tanács (KT) kapcsán pedig úgy vélekedett: a tanács apparátusa szűnik meg, maga a tanács megmarad. Ráadásul ez nem függ össze a költségvetési szigorral – az igazán lényeges a fegyelmezett költségvetési politika megtartása, erre pedig lehetőség lesz a KT apparátusa nélkül is – hangzott a beszélgetésben. Járai megjegyezte: egy kissé elfogult a témában, hiszen az ő véleménye már a KT alapításakor is az volt, hogy nincs szükség külön apparátusra a tanács körül, mivel a Nemzeti Bankban és az Állami Számvevőszéknél is elemzik a költségvetést. A jövőben ezekre is támaszkodhatnak a KT küldöttei
Vannak kommunikációs hibák, az út kockázatos
Valóban lehetnek kommunikációs hibák a kormányzat részéről - reagált kérdésre válaszolva Járai. Úgy vélte: ha a KT apparátusát valóban meg akarta szüntetni a kormányzat, azt rögtön a választások után kellett volna megtennie, nem pedig megvárni, míg a tanács bírálja a költségvetést, hogy aztán úgy tűnjön fel, mintha emiatt számolnák fel az apparátusát.
Kétségtelen azonban – annak ellenére is, hogy a gazdaság fő irányai rendben vannak – az említett folyamatok kockázatokat is hordoznak magukban – ismerte el Járai Zsigmond. Jelképes példával érzékeltetve véleményét azt mondta: a kitűzött csúcshoz, a nyugat-európai életszínvonalhoz nem vezetett el az eddigi kormányok politikája. A Fidesz pedig azt mondta: egyenesen nekivágunk, a bokrokon és mindeneken át megyünk felfelé. "Ez egy nagyon kockázatos út" – nyilatkozta Járai Zsigmond. Hozzáfűzte: valóban lehet valami probléma a kormányzat oldaláról történő kommunikációval, ha a fő folyamatok jó iránya mellett az apróbb tényezők negatív kommunikációja ellensúlyozni képes a pozitívumokat. "A végeredményt viszont ez viszonylag kevéssé befolyásolja" – hangzott az interjúban.
