Lehetőség a válságban
A 2008 őszén kirobbant válságra a jövő mainstream gazdasági történetírása pusztító katasztrófaként tekint majd. Minden bizonnyal lesznek ugyanakkor olyan alternatív gondolkodók is, akik inkább a krízis teremtette lehetőségekre összpontosítanak.
Legyen bármilyen meglepő, a pénzügyi-gazdasági válság Magyarországon is teremtett lehetőségeket. Való igaz: az exportorientált cégek, a multinacionális vállalatok hazai leányai, a pénzügyi szféra szereplői megszenvedték a krízist, sőt bizton kijelenthetjük, hogy a válság rövid távú negatív hatásai alól csak nagyon kevés hazai cég tudta kivonni magát. Ám látnunk kell azt is, hogy a krízisnek egy bizonyos vállalati kör mindenképpen a nyertese lehet hosszú távon, mégpedig a kkv-k.
A kis- és középvállalkozások fejlesztése, támogatása a rendszerváltás óta központi eleme volt a mindenkori kormányzat gazdaságpolitikájának – papíron.
A gyakorlat ugyanakkor azt mutatta, hogy a duális gazdaság megszüntetését célul kitűző hangzatos programok nem voltak sem kellően átfogóak, sem kellően koherensek, sem kellően hatékonyak. A kkv-k fejlesztése népszerű jelszó volt politikai berkekben, hiszen szavazatot lehetett tőle remélni, ám a tettek erőtlenre sikeredtek.
A válság azonban ráébresztette a társadalmat és ezen keresztül a politikát a kkv-k fontosságára, arra, hogy erős hazai kis- és középvállalkozói szektor nélkül az ország a kis, nyitott gazdaságokra jellemző szintnél is kiszolgáltatottabb a külső sokkokkal szemben. Ez az elmozdulás a kkv-kkal kapcsolatos attitűdben, értékviszonyulásban szervesen hozzájárult ahhoz, hogy a 2010-ben felállt új kormányzat kkv-kat preferáló gazdaságpolitikát indított útjára.
Kérdésként merülhet persze fel, hogy az új gazdaságpolitika vajon nem követi-e el az elődök hibáit. E kérdést természetesen számos szempont alapján körbe lehetne járni, banki szakemberként én azonban hitelesen csak a Széchenyi-kártya hitelprogram górcső alá vételére vállalkozhatom. Mint ismert, a program 2002-ben indult, és óriási sikernek bizonyult: a kezdet óta több mint 140 ezer kártyát igényeltek folyószámlahitellel a kkv-k. Az elmúlt év nagy előrelépése volt, hogy a programot a kormány kibővítette forgóeszköz-, majd beruházási hitellel, ez évtől pedig már önerőhitelt is lehet igényelni.
Tapasztalataim szerint a kibővített program tökéletesen megfelel a hazai kkv-k igényeinek. Ha mind a négy elemet összeadjuk, nem kevesebb mint 150 millió forint jön ki – ekkora hitelösszeget tudnak a kis- és középvállalkozások kedvezményes feltételek mellett felvenni. És ötlet, elképzelés, üzleti terv, amelyet finanszírozni érdemes, finanszírozni lehet, még a szigorúbb hitelbírálati feltételek mellett is van bőven, ennek mi, banki szakemberek nap mint nap szemtanúi vagyunk.
2009 a válság, 2010 a túlélés éve volt a kkv-k számára, 2011 pedig a fordulaté lesz. Ennek jelei, igaz, egyelőre csak csendben, csak halkan, ám már egyértelműen láthatók. Ügyfeleink körében az elmúlt két év „túlélésorientált”, azaz kizárólag a likviditást biztosító hitelfelvételi gyakorlata elkezdett megváltozni, egyelőre csak óvatosan, ám mind több vállalkozás érdeklődik beruházási jellegű hitelek iránt.
A boom persze még várat magára, én azonban derűlátó vagyok. Ha egy hirtelen külső sokk nem parancsol megálljt a folyamatoknak, az év második felében a válság kitörése óta nem látott hitelfelvételi aktivitást tapasztalhatunk majd a kkv-k körében. 2012 pedig – az Új Széchenyi-terv lendülete által is segítve – további jelentős előrelépést hozhat. A duális gazdaság eltűnésére persze belátható időn belül nincs esély, abban azonban reménykedhetünk, hogy a kkv-szektor elindul a felzárkózás útján – visszafordíthatatlanul.
