Stabilizálódó régiós sörpiac

Lassan kezd magára találni a kelet-közép-európai sörpiac – mondta a Világgazdaságnak adott exkluzív interjújában Alain Beyens, a Borsodi Sörgyár Kft. tulajdonosának, a hét régiós országban tevékenykedő, prágai központú StarBevnek a vezérigazgatója. A nemzetközi piacokon a Staroprament szeretnék vezető világmárkává fejleszteni, itthon a Borsodi pozícióinak megerősítése a céljuk, az ízesített sörök régiós bevezetését pedig a magyar tapasztalatokra alapozzák. A bőcsi sörgyárat továbbfejlesztenék.

– Milyen volt 2011 első fél éve a kelet-közép-európai sörpiac szempontjából? Ezen belül hogyan teljesítettek az egyes országok?

– A lassan három éve berobbant pénzügyi és gazdasági válság minden országban a sörfogyasztás jelentős visszaeséséhez vezetett, a piacok pedig a múlt évben, illetve 2011-ben kezdtek el lassan talpra állni, magukra találni. Bár céges politika, hogy az egyes piacokról nem közlünk önállóan adatokat, összességében elmondhatom, a legtöbb piacunkon az elmúlt év azonos időszakához képest pozitív elmozdulást, vagy legalábbis a csökkenő trend lassulását tapasztaltuk az idei első fél évben. Tény azonban, hogy vannak különbségek a különböző országok teljesítményei között, ami elsősorban a gazdaság általános állapotával van összefüggésben. Horvátországban például, ahol a turizmus jelentősen bővült az idén, a sörpiacnak is jobban megy, a magyarországi ezzel szemben nagyobb kihívásokkal küzd. Hozzáteszem ugyanakkor, a körülmények dacára elégedettek vagyunk a Borsodi Sörgyár teljesítményével.

– Milyen fő különbségek vannak a fogyasztói szokások terén az egyes országok között?

– Jelentősebb eltérések abban mutatkoznak, hogy a fogyasztók a vendéglátóhelyeken isznak inkább sört, vagy a kereskedelmi egységekben vásárolják meg a fogyasztani szánt mennyiséget. Csehországban például nagyon erős a vendéglátó szektor aránya a fogyasztásban, míg Magyarországon hagyományosan a bolti eladások dominálnak. De a preferált kiszerelések, csomagolások között is nagy különbségek lehetnek az egyes országok között: van ahol az üveges változat hódít, egyes országokban, például Magyarországon is a dobozosok fogynak egyre jobban, máshol pedig a PET-palackos termékek hasítanak ki maguknak egyre nagyobb szeletet a sörpiacból.

– Mi a cégcsoport stratégiája az egyes piacokon, inkább a lokális márkákra támaszkodnak, vagy a nagyobb nemzetközi márkákra helyezik a hangsúlyt?

– Eladásaink 80 százalékát a helyi brandek adják, ezért a legfőbb prioritásunk, hogy ezeket a lokális márkákat erősítsük a piacainkon. Magyarországon ennek megfelelően a Borsodi részesedésének a növelése a cél a csökkenő-stabilizálódó hazai sörpiacon. A másik cél, illetve inkább eszköz, hogy termékinnovációval olyan fogyasztókat is megnyerjünk, akik eddig nem számítottak hagyományosan „sörbarátnak”. Erre jó példa a teljesen magyarországi fejlesztésű ízesített Borsodi Friss termékcsalád – amely tavaly jelent meg a citromos változattal, és az idén kibővült az almás, illetve grépfrútos ízzel –, hiszen az édesebb, frissítő jellegű italokat kedvelő fogyasztók számára is „sörös” alternatívát kínált.

– Mennyire váltották be a hozzájuk fűzött reményeket ezek az italok? S milyenek az ízesített sörökkel kapcsolatos tapasztalataik a többi országban?

– Tulajdonképpen Magyarországon volt az ízesített sörök premierje a StarBev csoporton belül, hiszen a citromos Borsodi Friss által 2010-ben a hét ország közül itt jelentünk meg először egy helyi márka gyümölcsös változatával. A magyar sörgyár által kifejlesztett termék pedig nagy sikernek bizonyult és megmutatta, jelentős a fogyasztói igény az ilyen, söralapú készítményekre. Többek között ezekre a tapasztalatokra is alapozva döntöttünk úgy, hogy az idén a legtöbb régiós országban megjelenünk ízesített sörökkel, így például pár hónapja vezettük be Csehországban a citromos Staropramen Cool Lemont.

– Vannak-e fejlesztésekkel, beruházással kapcsolatos terveik Magyarországon?

– A jövőben tovább kívánjuk erősíteni márkáink jelenlétét az egyes piacokon, így Magyarországon is, ami egyben azt jelenti, hogy a Borsodi Sörgyárnál is lesznek további fejlesztések, amelyek főként a marketing és az értékesítés területére vonatkoznak majd. A gyártási kapacitásunk jelenleg megfelelő, ennek ellenére magában a bőcsi üzemben is tervezünk termelékenységi és környezetvédelmi célú beruházásokat, amelyek főként a hatékonyságnövelésre, a hulladékgazdálkodás javítására, a vízfogyasztás csökkentésére irányulnak majd. Pontos összegeket azonban nem mondhatok a tervezett beruházásokkal kapcsolatban.

– Terveznek-e további akvizíciókat a terjeszkedés jegyében, akár abban a hét országban, ahol már jelen vannak saját céggel és termelőüzemekkel, akár más régiós piacokon?

– Nincsenek jelenleg erre vonatkozó konkrét terveink, de amennyiben a jövőben felmerülnek ilyen jellegű lehetőségek, természetesen megvizsgáljuk azokat, és ennek függvényében hozzuk meg döntésünket a továbbiakról. Azt viszont elmondhatom: a cégcsoport zászlóshajójának számító, a jelenleg már több mint 30 országban értékesített Staropramen márkával további piacokon szeretnénk megjelenni, a hosszú távú terveink között pedig az szerepel, hogy ez váljon a legértékesítettebb cseh sörré a StarBev-országokon kívüli kulcspiacainkon. Ennek érdekében több jelentős forgalmazói együttműködést is kötöttünk a közelmúltban; többek között a Spatennel és a Carlsberggel írtunk alá szerződést a terméknek az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában történő értékesítéséről, Franciaországba áprilistól szállítunk, és jelenleg is több dél-amerikai partnerrel van folyamatban tárgyalásunk. 2012-ben az ázsiai piacokon kívánjuk bevezetni a Staroprament, éves szinten pedig szeretnénk megőrizni a két számjegyű bővülést az exportértékesítésben. Szintén a Staropramen márka erősítését szolgálja, hogy mintegy 1,2 millió eurós beruházás keretén belül létrehoztunk a prágai sörüzem falai között egy

interaktív látogatóközpontot, amely a sörgyártás folyamatát ismerteti a vendégekkel. Komoly nemzetközi reklámkampányt is indítottunk, amely a prágai életérzést kapcsolja öszsze a Staropramennel.

az Anheuser-Busch InBev régiós érdekeltségeit. Akkori sajtóhírek szerint a vételár 1,62 milliárd dollár volt, emellett a CVC 480 millió dollár értékben vállalt át hiteleket. Az összesen közel 4000 főt foglalkoztató StarBev csoport központja Prágában van, s jelenleg hét országban – Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Montenegróban, Romániában, Szerbiában – működtet sörgyárakat, emellett még Bosznia-Hercegovinában és Szlovákiában is végez üzleti tevékenységet. Három országban számít a legnagyobb sörpiaci szereplőnek, a többi piacain – így például Magyarországon is – erős második-harmadik. A StarBev portfóliójában jelenleg közel 40 márka található, olyan helyi piacvezető brandekkel, mint a cseh Staropramen, a magyar Borsodi, a bolgár Kamenitza, a román Bergenbier és a horvát Ozujsko. Emellett a StarBev olyan márkákat is gyárt licenc alapján, vagy forgalmaz ezen országokban, mint a Stella Artois, a Beck’s, a Hoegarden, a Löwenbrau és a Leffe.

az Anheuser-Busch InBev régiós érdekeltségeit. Akkori sajtóhírek szerint a vételár 1,62 milliárd dollár volt, emellett a CVC 480 millió dollár értékben vállalt át hiteleket. Az összesen közel 4000 főt foglalkoztató StarBev csoport központja Prágában van, s jelenleg hét országban – Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Montenegróban, Romániában, Szerbiában – működtet sörgyárakat, emellett még Bosznia-Hercegovinában és Szlovákiában is végez üzleti tevékenységet. Három országban számít a legnagyobb sörpiaci szereplőnek, a többi piacain – így például Magyarországon is – erős második-harmadik. A StarBev portfóliójában jelenleg közel 40 márka található, olyan helyi piacvezető brandekkel, mint a cseh Staropramen, a magyar Borsodi, a bolgár Kamenitza, a román Bergenbier és a horvát Ozujsko. Emellett a StarBev olyan márkákat is gyárt licenc alapján, vagy forgalmaz ezen országokban, mint a Stella Artois, a Beck’s, a Hoegarden, a Löwenbrau és a Leffe.-->