Túl van a mélyponton a magyar gazdaság? – Elemzők válaszolnak
Túl a mélyponton
„Az év második felében a visszaesés talán csökken, a negyedéves növekedési adatok akár kevéssel nulla fölé is emelkedhetnek. A második negyedév csalódása, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár nem tudott lendületet adni a növekedésnek. Bár a gazdaság számára a mélypontot feltehetően az április–júniusi időszak jelentette, a stagfláció – magas inflációval és munkanélküliséggel kísért recesszió – folytatódik, az év egészében 1 százalékos GDP-csökkenés várható. 2013-ban az export lendületet vehet, a folytatódó hitelzsugorodás és a szükséges költségvetési megszorítások azonban továbbra is visszavethetik a belső keresletet, így szerény, 1 százalék alatti bővülést valószínűsítünk.”
Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője
Lendület?
„Egyes Kelet-Európai országok megítélése elválni látszik a válsággal sújtott országokétól, de korai még kijelenteni, hogy ebbe a körbe Magyarország is beletartozna. Még kevesebb az esély az EU-s növekedésre. A GDP-adatokból ilyen tendenciát kiolvasni vakmerőség, a kínai növekedés szinten tartása viszont egyre nagyobb mutatványokat igényel. A Videoton megrendeléseiben sincs újabb volumennövekedés, az árfolyam viszont az exportálóknak 5-10 százalékot romlott, így az export hozzájárulása a hazai GDP-hez a második fél évben alacsonyabb lesz. A hazai növekedéshez elengedhetetlen volna a belföldi fogyasztás számottevő növekedése, amit viszont teljes mértékben megalapozatlannak látok.”
Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója
Vicces kérdés
„De keserű vicc. A beruházások, az építőipari termelés alakulása – most mindkettő katasztrofális – általában jól jelzi előre azt, hogy mit várhatunk rövid távon. Az elmúlt hetekben több szakértő intézmény is rontott idei magyar GDP-előrejelzésén: növekedés helyett csökkenést, kisebb mérvű csökkenés helyett nagyobbat előirányozva. A gazdaságpolitika a különadókkal akadályozza, hogy a világban gyorsan növekvő ágazatok nálunk is fejlődjenek, a bankszektor nyomorgatásával pedig sikerült elérnie azt, hogy Közép-Európában a hitelállomány nálunk csökken a leggyorsabban. A kiszámíthatatlanság, a rögtönzések vállalkozáspusztító hatása is nyilvánvaló. A bajokat távolról sem csak az euróválság okozza.”
Soós Károly Attila, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa
Lassú javulás
„Az előttünk álló időszakban továbbra is ellentétes hatások érik a hazai gazdaságot. A legfrissebb konjunktúramutatók a német és az európai gazdaság fékezésének, illetve recessziójának folytatását jelzik előre. Ennek ellenére lassú javulásra számítunk, amit nagyrészt a Mercedes termelésének fokozatos felfutása segíthet, de az utolsó negyedévben beindul a GM motorgyártó üzeme is. Ha a forint árfolyama a jelenlegi szinteken stabilizálódik, akkor a fogyasztás visszaesése feltehetően nem mélyül tovább, mivel a devizahiteles háztartások elkölthető jövedelmét az elmúlt időszak forinterősödése növelte. Az idén a GDP 0,7 százalékos csökkenésére, jövőre továbbra is 1,5 százalékos növekedésre számítunk.”
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője
Romló kilátások
„Az előző időszakban a nettó export volt az egyetlen terület, amely kis támaszt tudott nyújtani a növekedésnek – a második negyedévben is pozitív lehetett hozzájárulása a GDP-hez –, a kilátások azonban e téren is romlanak. A fő exportpiacokon egyértelmű a lassulás, az euróövezet recessziója a harmadik negyedévben tovább mélyülhet, amit kétséges, hogy milyen mértékben tud ellensúlyozni a Mercedes felfutó termelése. A belső keresletben sem várható számottevő élénkülés, így az év egészében is 1 százalék körüli visszaesés várható a gazdasági teljesítményben. A kormány prognózisainál gyengébb növekedési adat az IMF-tárgyalásokon is központi téma lehet.”
Trippon Mariann, a CIB bank vezető elemzője
