Kiaknázatlan lehetőségek
– A pénz- és tőkepiaci szereplők már tavasz óta azt találgatják, hogy mikor vesz fel mentőhitelt Szlovénia a bajba került bankrendszerének feltőkésítésére. Alenka Bratusek kormányfő azonban csak alig három hete ismerte el először, hogy a ljubljanai kabinet fontolóra vette a mentőöv igénylését. Mikorra várható döntés, és mekkora hitelkeretre lehet szükség?
– Nincs szó még döntésről sem, nemhogy a hitelkeret nagyságáról. A tavasz elején hivatalba lépett kormány beiktatása óta arra törekszik, hogy nemzetközi mentőcsomag nélkül oldja meg a nehézségeket. Úgy gondolom, hogy ez az akarat még mindig a legerősebb. Persze a bölcs vezető minden lehetőséget mérlegel. Jelenleg a banki stressztesztek vannak folyamatban, amelyek eredményei fontosak lesznek a megoldás módozatának, irányának meghatározásánál. A külföldi piacok pedig mindig spekulálnak a legrosszabb forgatókönyvről, hiszen ezen lehet a legtöbbet keresni.
– Egyes elemzők szerint a térség egykori mintaállamaként emlegetett Szlovénia mostani bankválságát részben az okozza, hogy a piacgazdaságra való átállás során a régiós országok közül a legkevésbé alkalmazta a magánosítást, így a bankrendszer több mint fele állami tulajdonban maradt. Egyetért ezzel az értékeléssel?
– A probléma sokkal összetettebb ennél, egészen biztosan nem ez a fő ok. Azt azonban ki lehet jelenteni, hogy sem a bankok, sem a cégek nem voltak felkészülve a válságra. Ahogy máshol is a világban, Szlovéniában is azt történt, hogy a bankok nem voltak elég körültekintőek a hitelek kihelyezésekor. Nem gondolom azonban azt, hogy az állami tulajdon okozta volna a bankszektor problémáit. Nem osztom azt a nézetet, hogy minden, ami magánkézben van, jól működik, és minden, ami állami kézben, az rosszul. Ezt a magyarországi folyamatok is igazolják.
– Az eladósodottság csökkentése érdekében a kormányzat 15 állami nagyvállalat – köztük a korábban a Magyar Telekom által is kiszemelt Telekom Slovenije – magánosításáról is döntött. A magyar cégek milyen eséllyel szállhatnak ringbe a privatizáció során?
– Ugyanolyannal, mint bármely más külföldi vállalat. Az ár mellett előny lehet azonban a számukra, ha a vásárlási tervük a stratégiai partneri viszony kialakítására – ami tovább erősítheti a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat –, illetve a régiós jelenlét erősítésére vonatkozik. Az is fontos szempont nemcsak a magyar, hanem minden más érdeklődő esetében, hogy milyen konkrét fejlesztési elképzeléseik vannak a kiszemelt cégre vonatkozóan.
– Az utóbbi években a Magyarország és Szlovénia közötti kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan fejlődtek, amit hagyományosan magyar többlet jellemez. Miként értékeli a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat?
– A szomszédság mindig lehetőséget és versenyelőnyt is jelent. Az árucsere-forgalom mértéke valóban elérte a válság előtti szintnek megfelelő másfél milliárd eurós volument, azonban a gazdasági együttműködést illetően van még tér a kapcsolatok fejlesztésre, hogy azok szintje elérje a kiválónak minősíthető politikai kapcsolatokét. Válság idején a szomszédos országok különösképpen felértékelődnek egymás számára, a gazdasági szereplőknek fel kell fedezniük a másik országban rejlő, még ki nem használt lehetőségeket. Egyik terület, amelyen erre lehetőséget látok, a megújuló – ezen belül is a geotermikus – energiaforrások hasznosítása, mégpedig a kkv-k minél szélesebb körű bevonásával. Emellett kiemelném a logisztika, a közlekedés terén meglévő lehetőségeket. E területen például folytatódik a vasúti összeköttetés modernizációja, villamosítása. Kihangsúlyoznám a koperi kikötő szerepét is, amely Magyarország számára az egyik legfontosabb tengeri kikötő, és ezt a pozíciót a magunk részéről mindenképpen meg szeretnénk őrizni.
Névjegy
Ksenija Skrilec1966-ban született Muraszombaton
1990-ben szerzett bölcsészdiplomát az ELTE BTK magyar és germanisztika szakán
1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetében (BIGIS) diplomázott
2004–2010: Szlovénia magyarországi nagykövetségének gazdasági tanácsosa
2010–2011: a szlovén külügyminisztérium üzleti delegációkért felelős csoportvezetője
2011. október–2013. augusztus: a szlovén külügyminisztérium globális kihívások főosztályának vezetője
2013. szeptember 4. óta Szlovénia magyarországi nagykövete
1966-ban született Muraszombaton
1990-ben szerzett bölcsészdiplomát az ELTE BTK magyar és germanisztika szakán
1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetében (BIGIS) diplomázott
2004–2010: Szlovénia magyarországi nagykövetségének gazdasági tanácsosa
2010–2011: a szlovén külügyminisztérium üzleti delegációkért felelős csoportvezetője
2011. október–2013. augusztus: a szlovén külügyminisztérium globális kihívások főosztályának vezetője
2013. szeptember 4. óta Szlovénia magyarországi nagykövete -->
