Az adat a jövő üzemanyaga
Mit jelent egy olyan világban élni, ahol az embernek már azelőtt van digitális jelenléte, hogy megszületne? Egy amerikai felmérés szerint háromból egy gyermek esetében már erről van szó, mivel a szülők feltöltik az ultrahangképet, újságolva a jó hírt. Környezetünkben az élet kezdetétől a halálig hamarosan minden digitálisan rögzített és elérhető lesz cloud-típusú adatbázisokban.
Ahogy termeljük az adatokat, a big data egyre hangsúlyosabbá válik. Ám már nem mi vagyunk a legnagyobb kibocsátók. A gépek, a mobiltelefonok, a szenzorok már több adatot állítanak elő, mint az emberiség. Hogy mekkora adattömegről beszélünk? Csak az interneten akkora adatforgalmat generálunk óránként, amennyi 7 milliárd DVD-t töltene meg.
Miként fordítható a big data a világ jobb működésének biztosítására? Nézzünk pár felhasználási lehetőséget a nagyvilágból és hazánkból. Az USA jelenleg a GDP közel 18 százalékát fordítja egészségügyi kiadásokra, és ez az arány 2040-re 34 százalékra szökhet fel. Hogyan lehetne ezt hatékonyabbá tenni? Egy körzet 600 000 kórházi látogatását megvizsgálva arra jöttek rá, hogy a betegek 1 százalékához köthető a kórházi számlák 30 százaléka. Erre az egészségbiztosítók proaktív beteglátogatásba kezdtek a magas kockázatúaknál, és segítettek, ügyeltek a helyes gyógyszerezésre, otthoni ellátásra. Ennek köszönhetően e csoport költsége drámaian lecsökkent.
Mit lehet tenni, ahol nincs ennyi pénz? Hazánkban például megoldhatóvá válna az egyéniesített egészségügyi kezelési tervek előállítása nagyüzemben, azaz olcsóbban. Ekkor a beteg pillanatnyi adatait lehetne összevetni a teljes mintát tartalmazó gyógyszerezési és kezelési információkkal.
Jobban működő városokat lehet kialakítani. Szingapúr 16 ezer taxija közül szinte lehetetlen volt fuvart szerezni az oly gyakori esőzés alatt. Az elemzések szerint – bár megannyi egység szolgálatban volt – egy tapodtat sem mozdultak. Kiderült az is, hogy azért nem vesznek fel utasokat, mert koccanás esetén – még ha nem is az ő hibájukból történt – komoly összeget kell letétbe helyezniük. Egyszerűen nem éri meg a kockázat. A big data mutatta meg, hogy nem életképes a szabályozás, melyet ezért meg is változtattak.
Itthon a személy-és teherforgalmi adatok egységes monitorozásával modellezni lehet a tervezett változtatások, az árbefolyásolás, a komplex közlekedési trendek egymásra hatását, de akár az ellátórendszerek tervezett módosításait is. A „what-if” elemzések az üzleti döntés-előkészítésben szintén megkerülhetetlenek.
Mi történik akkor, ha a big data, az adatok megértésének képességét demokratizáljuk, és az informatika eszközén keresztül mindenki számára elérhetővé tesszük? Ezt csak akkor leszünk képesek kihasználni, általa a versenyelőnyt növelni, a körülöttünk lévő világot összefüggéseiben megérteni, ha jószerével azonnal birtokában vagyunk a kért információnak. Nem várhatunk arra, hogy kiderüljön, melyik gyógyszert szedje a beteg, mit jelent, ha módosítunk szabályozókon, merre forduljunk, hogy kikerüljük a dugót, melyek a gyanús tranzakciók, mi történik a piacon, miként változtassunk az ellátási láncon.
Minden kornak megvolt a maga forradalma, technológiai újítása. Ez valaha a gőzgép volt, majd az elektromosság, az atomenergia, a mikroprocesszor és az internet következett. Ezek újradefiniálták a világról alkotott képet, és a fejlődés azokat tette nyertessé, akik képesek voltak kihasználni az újdonságokat.
Ez áll a big data kihívásra is. A nemzetközi és hazai példák számomra azt üzenik, hogy beléptünk e korszakba.
