Senki sem gondolta, hogy 3,5 százalékkal növekedhetett a magyar gazdaság az idei első negyedévben. A statisztikai hivatal mindenkit meglepett, és nem csak a Nemzetgazdasági Minisztérium szekértői, hanem a kutatóintézetek is felfelé módosítják az egész éves növekedési várakozásaikat.
Egyelőre az éves indexet segítette a bázishatás. A tavalyi első negyedévben még 0,8 százalékos volt a visszaesés, a másodikban viszont már 0,5 százalékkal nőtt a GDP. Emiatt az év hátralévő részében valamivel lassabb lehet a bővülés, mint január és március között.
A növekedés szerkezete egyre kedvezőbb, és több szektor kapcsolódik be a növekedésbe. Már nem csak az autóipari export és a kedvező időjárás segíti a gazdaságot, mint a tavalyi év nagyobb részében. Új lendületet vettek az EU-s forrásokból megvalósuló állami beruházások a választás előtt, és a folytatódó rezsicsökkentés hatására jelentkező fogyasztásbővülés is a növekedés motorjává vált.
Vagyis a kedvezőbb növekedési szerkezet mellett sok egyszeri hatás tarkítja a GDP-t; és valljuk be, hogy van hová növekedni. A lakossági fogyasztás most több mint egy évtizedes mélypontról emelkedhetett, az építőipar pedig tavaly hét év zuhanás után kezdett talpra állni az EU-s források gyorsuló lehívása miatt. A beruházások mélyrepülését szintén a kohéziós források állították meg, ebben azonban a jegybank hitelprogramja is segíthetett. A pénzügyi szektor viszont még mindig visszahúzza a gazdaságot. Az első negyedévben ez volt az egyetlen szektor, ami negatívan hatott a GDP-re. Sokan várják már a vesszőfutás végét, ám most egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány után az MNB-től sem számíthatnak sok jóra a pénzintézetek.
De most inkább örüljünk: a GDP 2006 óta nem nőtt olyan gyorsan, mint az idei első negyedévben. A költségvetési megszorítások és a világgazdasági válság miatt azóta gyengébb adatokat láthattunk. És a GDP végre meghaladta a 2005-ös szintet.
