BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

A második világháborúval vont párhuzamot a jósprofesszor

A politikai döntéshozók azon sikere, hogy megakadályozták, hogy a 2008-as globális pénzügyi krízisből kialakuló mély recesszió második nagy gazdasági válsággá alakuljon át, kordában tartotta a protekcionista intézkedések iránti követeléseket. Mostanra azonban eljött a globalizáció – és így az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a technológia szabadabb áramlása – elleni válaszcsapás ideje.

Az új nacionalizmus különféle gazdasági formában jelentkezik, amely többek között kereskedelmi akadályok, a külföldi befektetések elleni lépések, a hazai munkavállalókat, illetve cégeket támogató politika, bevándorlás-ellenes intézkedések, az államkapitalizmus képében jelentkezik. A politikában pedig populista, globalizáció- és bevándorlás-ellenes, néhány esetben nyíltan rasszista és antiszemita pártok nyernek teret.

Ezen trend fő okai egyértelműek. Az erőtlen gazdasági kilábalás megteremtette a populista pártok számára azt a lehetőséget, hogy protekcionista politikát követeljenek, és a globális kereskedelmet és a külföldi munkavállalókat okolják az elhúzódó válságért. Emellett a legtöbb országban nőtt a jövedelmi, vagyoni egyenlőtlenség mértéke, így nem csoda, hogy a győztes mindent visz gazdaságról szóló elmélet, amely csak az elitnek kedvez, és torzítja a politikai rendszert, széles körben elterjedt. Manapság, úgy tűnik, hogy mind a fejlett gazdaságokban, mind a feltörekvő gazdaságokban csupán kevesek járnak jól.

A többség pedig az elhúzódó stagnálás, az alacsony szintű foglalkoztatás és az egy helyben topogó bérek hatásait nyögi. A bérből és fizetésből élőket, illetve a középosztályt érintő gazdasági bizonytalanság mértéke Európában, illetve az eurózónában a legsúlyosabb, ahol számos országban a populista – főként szélsőjobboldali – pártok jobb eredményt értek el a pár nappal ezelőtt tartott EP-választásokon, mint a mainstream erők. Hasonló trend játszódhat le most, mint az 1930-as években, amikor a nagy gazdasági világválság következtében autoriter kormányzatok jutottak hatalomra Olaszországban, Németországban és Spanyolországban.

Ha a jövedelmek nem indulnak gyorsan növekedésnek, illetve a foglalkoztatás bővülésnek, akkor az európai populista pártok közelebb kerülhetnek a hatalomhoz nemzeti szinten, valamint az EU-ellenes hangulat megakaszthatja a gazdasági és politikai integrációt.

Még az USA-ban is megjelenik a bevándorlóktól és a globális kereskedelemtől tartó fehér középosztály egzisztenciális bizonytalansága a szélsőjobboldal és a republikánus párton belüli Tea Party mozgalom növekvő befolyásában. Ezeket a csoportokat bevándorlásellenes és protekcionista irányultság, vallási fanatizmus és geopolitikai elszigetelődés jellemez.

Ennek a dinamikának egyfajta megjelenését láthatjuk Oroszországban, illetve Kelet-Európa és Közép-Ázsia számos országában, ahol a berlini fal leomlása nem demokráciát, gazdasági liberalizmust és gyors gazdasági növekedést eredményezett. Ehelyett nacionalista és autoriter rezsimek kerültek hatalomra az elmúlt 25 évben, illetve államkapitalista növekedési modellek terjedtek el, amelyek csupán közepes gazdasági teljesítményt eredményeznek. Ebben az értelemben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az Ukrajna destabilizálására irányuló törekvését nem lehet elkülöníteni attól az álmától, hogy ő vezesse majd az Eurázsiai Uniót, amely a korábbi Szovjetunió létrehozásának alig leplezett kísérlete.

Ázsiában is erőre kapott a nacionalizmus. Az új vezetők Kínában, Japánban, Dél-Koreában és most már Indiában is politikai értelemben nacionalistáknak tekinthetők egy olyan régióban, ahol a területi viták és a történelmi sérelmek továbbra is élénken megmaradtak. Ezeknek az államférfiaknak – mint ahogy a hasonló nacionalista irányba elmozduló thaiföldi, malajziai és indonéziai vezetőknek – jelentős strukturális reformokkal, kihívásokkal kell megküzdeniük, ha élénkíteni akarják a lassuló gazdasági növekedést. A gazdasági gondok tovább erősíthetik a nacionalista, xenofób tendenciákat, illetve akár katonai konfliktust is előidézhetnek.

Eközben a Közel-Kelet továbbra is siralmas helyzetű régió maradt. Az Arab Tavasz – amelyet a lassú növekedés, a magas munkanélküliségi ráta, és a széleskörű gazdasági kétségbeesés eredményezett – egy hosszú télnek adott utat Egyiptomban és Líbiában, ahol az autoriter rezsim vagy a politikai káosz merült fel választási lehetőségként. Szíriában és Jemenben polgárháború dúl, Libanon és Irak hasonló helyzetbe kerülhet, Irán instabil és veszélyes ország környezete számára, míg Afganisztán és Pakisztán egyre inkább megbukott államnak tűnik.

Ezen összes esetben a gazdasági gondok, illetve a szegények és fiatalok esetében a lehetőségek és a remény hiánya a politikai és vallási szélsőségeket, a Nyugattal szembeni ellenséges érzelmeket és néhány esetben a nyílt terrorizmust erősítik.

Az 1930-as években a nagy gazdasági világválság megakadályozásának kudarca autoriter rezsimeket jutatott hatalomra Európában és Ázsiában, ami valójában elvezetett a II. világháborúhoz. Napjainkban a mély válság a fejlett gazdaságokban elhúzódó stagnálást, míg a feltörekvő piacokon jelentős strukturális növekedési kihívást eredményezett.

Ez egy megfelelő helyzet ahhoz, hogy a gazdasági és politikai nacionalizmus gyökeret verjen és kiteljesedjen. A világkereskedelemmel és a globalizációval szembeni napjaikban tapasztalható ellenreakcióra a múltbeli tapasztalatok alapján úgy kellene tekintenünk, hogy tudjuk, az mihez vezethet el a jövőben.

Copyright: Project Syndicate, 2014.
www.project-syndicate.org

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek