Drága volt a nézetlenség a közmédiában

Híven betartotta 2013-ban az M1 a közszolgálati kódexben lefektetett alapelvet, miszerint „a közszolgálati szolgáltatás több és más, mint piaci alapon végzett médiaszolgáltatás. A közszolgálati média számára a reklámidő minél nagyobb hasznot eredményező értékesítése nem a legfőbb prioritás, és a műsortartalom sem a lehető legmagasabb nézettség vagy hallgatottság szolgálatában áll”. Az M1 főműsoridős közönségaránya ugyanis a Nielsen adatai szerint 2013-ban a teljes lakosság körében 8,3 százalék, míg a 18-49-es célcsoportban mindössze 4,7 százalék volt. Egyik legnézettebb produkciójának pedig az augusztus 20-i ünnepi tűzijáték bizonyult.

A törvényi megfogalmazás szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás működésének biztosítása elsősorban a Magyar Köztársaságban élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik. A közel négymillió adófizetőnek fejenként mintegy 20 ezer forintjába került tavaly a közszolgálati média fenntartása. Az MTVA összes kiadása ugyanis 2013-ban 82,9 milliárd forintra rúgott, ez négymilliárd forinttal több, mint az eredeti előirányzat, de négymilliárd forinttal kevesebb, mint a menet közben módosított büdzsé. Aki szerint ez drága és pazarló, az téved. Az Állami Számvevőszék ugyanis korábban alaposan átvilágította a közszolgálati média rendszerét, és megállapította, hogy a közszolgálati hírgyártás a felesleges párhuzamosságok megszüntetésének következtében takarékosabbá, gazdaságosabbá vált. Összességében a közszolgálati médiavagyon egységes kezelésének megteremtése elősegítette a közszolgálati médiavagyon megóvását és gyarapítását.

Segíthette a spórolást, hogy a korábbi 3500 fő helyett jelenleg alig 2200 munkavállalót foglalkoztatnak. „A közszolgálat a közjó szolgálata, az értékteremtés és az értékek továbbításának színtere, és ez a szemlélet áthatja azokat a munkatársakat, akik az MTVA-nál dolgoznak” – fejtette ki nemrég Szabó László Zsolt megbízott vezérigazgató. Szintén fontos közszolgálati alapelv a pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint a sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele. Most hirtelen egy olyan műsor sem jut eszembe, amelyik kifejezetten a liberális értékrendet próbálta volna bemutatni a nézőknek. Ellenben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság májusi gyorsjelentése szerint az M1 hírműsoraiban 41 százalékban beszéltek a kormány vagy a Fidesz politikusai, a Duna TV híradójában 53 százalékban, a Déli Krónikában pedig 56 százalékban fejthették ki véleményüket.

Eddig tehát úgy tűnhet, hogy a nézettség és a pénz egyáltalán nem szempont, ha közszolgálatiságról van. Hatalmas sikert ért el viszont az M1 múlt pénteken, ugyanis a Hollandia-Spanyolország labdarúgó mérkőzést többen nézték, mint a Barátok közt című sorozat aktuális részét az RTL Klubon. A foci-vb közvetítési jogáért 900 millió forintot fizettek, bár a magyar csapat nem jutott ki az eseményre. Ennek ellenére szinte garantált, hogy bejön az MTVA számítása, és a négy évvel ezelőtti torna kiváló nézettségét is túlszárnyalja majd a mostani világbajnokság. Ez viszont nem feltétlenül a köztévé sikere, hanem automatizmus. Ha bármelyik más kereskedelmi televízió vehette volna meg a közvetítési jogot, akkor a mintegy egymillió fix néző ott nézné a meccseket. A múlt hét ötven legnézettebb műsora között mindössze hat produkcióval szerepel az M1 a 18-49 évesek körében, akik csak a meccsre kapcsolnak a köztévére, előtte és utána inkább más csatornát néznek.

Hosszú távon elvileg fenntarthatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy 80 milliárd forintból minimális nézettséget sikerül elérni a közszolgálati csatornáknak. Persze lehet mondani, hogy az országos kereskedelmi televíziók műsorai a felelősek, amelyek annyira lebutították a népet, hogy már nem fogékonyak a közszolgálat által teremtett és továbbított értékekre. Egyetlen járható útnak a reklámadó tűnik, ami miatt elsötétülnek a köztévé riválisai, így jobb híján, nem lehet majd mást nézni.