A SZÉP-kártya a turizmus helyett a vendéglátást segíti
Soha annyit nem pihentek a magyarok belföldi szálláshelyeken, mint az idén nyáron. A KSH adatai szerint júliusban és augusztusban is meghaladta a kétmilliót a hazai vendégéjszakák száma, erre pedig még nem volt példa. A nyár utolsó hónapjában 726 ezer magyar vendég összesen 2 millió 81 ezer éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken. Ráadásul – a Tisza-tó kivételével – minden régió profitálni tudott az invázióból. A magánszálláshelyek, a saját vagy családi, baráti nyaralós adatok, valamint a külföldi utazások pedig még nem is szerepelnek ebben a statisztikában. Bár azt lehet tudni, hogy Horvátországban átlépte a 2 milliót a magyar vendégéjszakák száma, a vendégforgalom pedig az idén elérheti akár a 400 ezret is, amire 2007 óta nem volt példa.
Tehát soha ennyi kipihent munkavállaló nem állt még a hazai vállalkozások rendelkezésére. Ez pedig elvileg milliárdokat jelenthet a gazdaságnak. Egy idei felmérés szerint ugyanis a munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60 százalékának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak. A munkahelyi balesetek jelentős része szintén a munkavállaló fáradtságára vezethetők vissza. Könnyű tehát megvonni a mérleget: a számtalan új munkahelynek, valamint az igazságos és arányos egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhetően több pénzük lett a magyar családoknak, így a szabadságuk alatt nem otthon ültek a négy fal között, hanem bejárták hazánk gyönyörű tájait, kipihenve, vidáman és egészségesen pedig nagyobb hasznára van a dolgozó a munkáltatójának, ahol ráadásul kevesebb baleset okozója vagy elszenvedője lesz, így végül az egészségügynek is kevesebb beteggel kell majd számolnia. Ennek a rekord mennyiségű nyári lazsálásnak rövid időn belül törvényszerűen forintosítható haszna lehet.
De az is lehet, hogy egészen másról van szó. A KSH szerint tavaly a magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmusból, nem vett részt többnapos utazáson. Így könnyen előfordulhat egy olyan forgatókönyv is, miszerint csak a jómódúak lettek még gazdagabbak, így évente még többször engedhetik meg maguknak, hogy a hétvégét egy négycsillagos hotelben töltsék. Vagyis a magyar lakosság egyharmada keres és pihen többet, miközben a többségnek ugyanúgy nem áll módjában egy balatoni szálloda, mint korábban, ellenben egyik napról a másikra él, stresszes és fáradt.
Egy érdekes trend is kiolvasható a statisztikai hivatal adataiból. Miközben ugyanis júliusban és augusztusban rekordokat döntött a belföldi vendégéjszakák száma, ugyanebben a két hónapban nem sikerült a SZÉP-kártyának túlszárnyalni a tavalyi forgalmat. Pedig egy év alatt gyarapodott a felhasználók és az elfogadóhelyek száma is. Idén augusztusban 2,9 milliárd forintnyi költést regisztráltak, tavaly ilyenkor 3,1 milliárd forintot. Ezt túlzás lenne a belföldi turizmus motorjának nevezni, még akkor is, ha a szállásdíj-bevételekből minden negyedik forint a kártyáról származik. Eredetileg egy olyan utalvány létrehozása volt a cél, amely a béren kívüli juttatásokon adott állami kedvezményeket elsősorban a turizmusba csoportosítja át. Az üdülési csekk mögött nem álltak kiválasztott bankok, ellenben 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyeken felhasznált üdülési csekkek volumene 28,9 milliárd, 2011-ben pedig 21,9 milliárd forint volt. Ezek az összegek 2010-ben a belföldi szállásdíj bevétel 58 százalékát, 2011-ben 44,5 százalékát tették ki. A SZÉP-kártya jelenleg is milliárdokkal segíti a gazdaságot, csak éppen a turizmus helyett a vendéglátást, a szállások helyett a napi menzán, étkezésre használják az emberek. Ezzel nincs is semmi gond, csak nem ez volt a cél.
