Megéri jónak lenni?

A teremben jó százan lehettek. A Megéri jónak lenni? című könyv bemutatójára jöttek. A megnyitó beszéd József Attila Két hexameterét idézte. „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” Ilyen előzmény, lelki alapozás után a könyvismertető beszélgetés indításaként felhangzott a kérdés: itt és most megéri jónak lenni? A teremben ülők túlnyomó többsége feltette a kezét. Igen, megéri. Akkor is, ha nem éri meg – tették hozzá később többen is. A felmérés természetesen nem reprezentatív.

A 2008-as válság sok vállalatot váratlanul ért. Nem volt stratégia arra, mit kell tenni akkor, ha összeomlanak a piacok. Ha tartósan mélyben marad a kereslet. Ha elfogynak a tartalékok és üres a kassza. Az első sokkra a cégvezetők a költségek csökkentésével reagáltak. Először csak az oktatási, marketing és jóléti büdzsét vágták meg. Már ha volt ilyen. Ha ez kevésnek bizonyult, jött a keresetek csökkentése. Majd a létszámé. Sokan tudnának rémtörténeteket mesélni a kirúgásokról, ha egyszer kinyitnák a szájukat. De az emberek inkább hallgatnak. Őrlődnek. A cégvezetők is. Nehéz bevallani, megemészteni, hogy a nehéz időkben nem mindig úgy viselkedtek, ahogy előzőleg ígérték. Vagy ahogy várták tőlük, saját maguktól. Csődöt mondtak. Emberileg. A profitért, vagy csak a túlélésért (majdnem) mindenre képesek voltak. Valami eltörött sok cégvezetőben. Csalódtak magukban és talán munkatársaikban is. A dolgozók ugyanígy éreztek. Sok jónak és stabilnak gondolt cégkultúra összeroppant. Helyette maradt a meghasonlás, a kiábrándultság, a bizalmatlanság, a közömbösség. A „valamiből meg kell élni” nem éppen dinamizáló életérzés.

Ilyen légkörben nagy keletje lehet egy olyan könyvnek, amely segít feldolgozni a válság okozta munkaadói, munkavállalói traumát. Kellenek a kapaszkodók. A Megéri jónak lenni? című könyv a Bibliából hoz történeteket, s állítja párhuzamba a mai menedzserek döntéseivel. Egyik fejezetben kiderül, Jézus tizenkét tanítványa is gyengének bizonyult, amikor tanítójukat elfogták. A könyv Péter apostol példáját idézi hosszabban, akiről Jézus megjövendölte, hogy mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadja őt meg. Képtelenségnek tűnt, hiszen Péter imádta, istenítette mesterét, ám amikor élete mentéséről volt szó, gyengének bizonyult. A későbbi évek már Péter helytállásáról tanúskodnak: a keresztény egyház alapítójaként és első vezetőjeként beírta nevét a történelembe. Vagyis: lehet „szépíteni”, ha van lelkierőnk szembenézni azzal, hogy a jellempróbán egyszer elbuktunk. E bibliai történet mellé egy emlékezetes üzleti csalásról szóló eset került: az amerikai Enron cég sok éven át be tudta csapni a világot. Hat egymást követő évben elnyerte a Fortune magazintól az „Amerika Leginnovatívabb Vállalata” címet. E történetnek nem lett jó vége: az üzleti légvár összeomlott, a cég csődöt jelentett, egy hét alatt húszezer ember veszítette el az állását, hogy az erkölcsi kárról most ne beszéljünk.

Megéri jónak lenni? – kérdezi a könyv címében Tomka János és Bőgel György, a két szerző, s a számtalan bibliai és üzleti példa azt jelzi, valójában ez egy költői kérdés. Nehezen határozható meg, pontosan mi is az a jó. Mindenkinek más. Minden szituációban más. Minden korszakban más. Az a lényeg, hogy mindig a tükörbe tudjunk nézni. Akkor is, ha egy jellempróbán gyengének bizonyultunk. Ha ezt belátjuk, elismerjük, már van esély a változásra.

A 2008-as válság után sok cégnél új üzleti szabályokat, etikai normákat fogalmaztak meg és vezettek be kötelezően. Mert ugyan az üzletben a profit a lényeg, de ahogy több cégvezető is elmondta, erkölcsi tartás nélkül az egész nem sokat ér. Egy sokk hatására könnyen összeomlik. Nem árt hát az erősítés. Lelkiekben, tartásban is.