Közbeszerzés és salátatörvény

A közbeszerzési szabályozás világát hosszú évek óta a salátatörvények határozzák meg. De milyen hatása van a salátatörvényeknek a közbeszerzésre és vajon magával a salátatörvény-koncepcióval van-e baj, amikor a közbeszerzési törvényt módosítjuk?

A közbeszerzési törvény az elmúlt tíz évben 75 alkalommal került a honatyák elé, további két alkalommal teljesen új törvényt alkottak. Eljutottunk tehát oda, hogy több mint tíz év távlatából szemléljük, milyen módon nyúltunk eddig a törvényhez. A módosítások között néhány nagyobb mértékű átalakítás, fazonírozás, hibajavítás, irányelveknek való megfelelés miatti módosítás is szerepet kap. Nem jelenthetjük tehát ki, hogy nincs szükség a változó joggyakorlat és irányelvek miatti változások átvezetésére.

Létezik szükséges változtatás és módosítási igény. A módosítás formája azonban nem mindegy, hogy a közbeszerzési törvény módosítása címszó alatt, vagy úgynevezett salátatörvényben jelenik meg. Az utóbbi esetben elvész a lényeg, hiszen sok más törvénnyel összekeverve, egy nagy salátaként kerül az országgyűlési képviselők elé a szabály. Összegyűjtve, hogy az elmúlt években milyen salátatörvényekben találhatók közbeszerzési törvény módosítások, találtunk a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosítások között, továbbá a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályai között is új közbeszerzési szabályokat. Közbeszerzési előírásokat változtattunk az energetikai tárgyú törvények és a pénzügyi tárgyú törvények módosítása keretében. Nem kíméltük a jogszabályt a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló jogszabály, vagy az Országgyűlésről szóló és egyes kapcsolódó törvények módosítása, vagy éppen a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosítása keretében sem.

Van rá eset, amikor egy adott törvény módosítása generálja a közbeszerzési törvény változtatását is, mely van, hogy szükségszerű, és van, hogy nem. Ennek keretében belenyúlt a törvénybe a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény módosítása, vagy éppen a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos törvények módosítása, és a kormányzat szerkezetátalakítással összefüggő módosítása is.

Korábban az új törvényalkotás jegyében összeszedtem, hogy amikor – az előbbi példáktól eltérően – kifejezetten közbeszerzési törvény módosítása keretében volt lehetőség a honatyáknak beleszólni a jogalkotásba, milyen érdekes és izgalmas ötletekkel álltak elő annak érdekében, hogy jobbítólag hozzátegyenek a közbeszerzések mindennapjaihoz. Pártállástól függetlenül színes volt az elénk táruló kép. Volt olyan honatya, aki úgy gondolta, szükségtelen közbeszerezni a vezetéspszichológiai tanácsadás és személyiségfejlesztő képzés szolgáltatását, melyet eddig is vélhetően visszafogottan vettek igénybe ajánlatkérők. Még érdekesebb volt egy, az őrzés-védelmi, takarítási szolgáltatások vagy az étkezési jegyek vásárlása elleni küzdelemről szóló módosító indítvány. Ezek vásárlását ugyanis be kellene tiltani, vélte az előterjesztő, úgy, hogy helyettesítését ajánlatkérőknek kellene megoldaniuk. De volt olyan kezdeményező is, aki automatikusan kötelezett minden ajánlatkérőt, hogy az összes jelentkezést, ajánlatot azonnal helyezze el honlapján, tekintet nélkül arra, hogy ennek milyen következményei vannak a piacon, és hogy esetleg van-e üzleti titok az ajánlatokban.

Felmerül tehát a kérdés, hogy ha a közbeszerzési törvény módosítása keretében lehetőséget adunk a képviselőknek, hogy ötleteljenek, és – tekintet nélkül mindenre – benyújtsák önálló képviselői módosító indítványaikat, nem teszünk-e nagyobb kárt? A kérdés természetesen hipotetikus.

Nem kell annyit módosítani a szabályozást, nem kell salátatörvényekben elbújtatni a változtatási igényeket, és ha valóban ideje van a törvény módosításának, akkor szakmai érvekkel kell visszaszorítani, és megvédeni a közbeszerzési piacot az ad hoc megjelenő ötletektől igényektől, amelyek mindig is voltak és lesznek, akár salátába burkolva, akár nem.