Másfél évbe került, de csak sikerült találni egy megoldást a Magyar Nemzeti Bankban arra, hogyan hitelezzék olcsón a bankok a kockázatosabb adósnak számító kis- és középvállalkozásokat. A bankok már Növekedési Hitelprogram (NHP) óta mondogatják, hogy a 2,5 százalékos marzs, amit a jegybank maximálisan engedélyezett nekik a kölcsön folyósítása során, sok kis céget kizár a programból. A Matolcsy György vezette monetáris tanács azonban a jelek szerint kőbe véste a kamatplafont, a most bejelentett alternatív megoldás azonban valóban bővítheti a hitelezhető cégek körét.
Az MNB nagyon eltökélt abban, hogy felfuttassa a kkv-hitelezést, az NHP-program feltételeit többször módosította már ennek érdekében. Eddig azonban csak részsikereket ért el. A kkv-hitelállomány stagnált, sőt, enyhén csökkent is az elmúlt időszakban: az akár 2 ezer milliárd forintosra meghirdetett második NHP-szakaszban pedig alig 600 milliárd forintnyi szerződést sikerült megkötni 16 hónap alatt.
Az idén ehhez képest első látásra merésznek tűnik a terv, hogy ezer milliárd forintnyi növekedési hitel kerüljön a gazdaságba. A banki kockázatot részben átvállaló 500 milliárd forintos NHP+ indítása azonban sokat segíthet. Az olcsó hitelre ugyanis nagy az igény, egy felmérés szerint az NHP második szakaszában nyújtott új beruházási és forgóeszközhitelek 40, az EU-forrást előfinanszírozó hiteleknek pedig a 20 százalékát nem vették volna fel piaci kamatok mellett a cégek. Az NHP+-ba bekerülő cégek pedig, ha kaptak is hitelt, valószínűleg még drágábban juthattak csak hozzá, mint a normál NHP keretében finanszírozható vállalkozások.
Nem kérdés, hogy az NHP+ elfogyhat, de a régi NHP-ból megmaradt 400 milliárd forint is gazdára találhat. Eddig jellemzően az erős mérlegű bankok nyújtották a legtöbb NHP-s kölcsönt, az idén viszont a korábbinál intenzívebben részt vehetnek a programban – a jegybanki felügyelet alatt álló – államosított bankok is.
