Versenyképes lehet-e a piacon az új állami közműcég?

Barta Judit, a GKI Energiakutató igazgatója

Piaci körülmény

A hazai gáz- és árampiac működése, árszabályozása annyira teletűzdelt a politikai érdekek vezérelte jogszabályokkal, hogy akár a „piaci körülmény” léte is megkérdőjelezhető. A gáznál jogszabály biztosíthatja a kedvező árú forrásokhoz való hozzájutást, az áramnál pedig a tulajdonosi kör dönti el, hogy mennyiért értékesít az állami közműszolgáltatónak. Korábbi példák alapján azonban igen jelentős kedvezmény kell nagy tömegek szolgáltató-váltásához. Márpedig a termékárakból adott 5-10 százalékos kedvezmény a végfogyasztói árban a felére esik, és kérdés, hogy a 2-5 százalékos diszkont eléggé mozgósító erő-e? Az ennél nagyobb kedvezményt már megsínyli a termelő és a kereskedő is.

Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke

Kizárt

A jelenlegi rendszernél sem hatékonyabb, sem pedig olcsóbb nem lesz az új modell, ráadásul a mostani egyetemes szolgáltatók eltűnésével a benchmark alapú összehasonlítás sem lesz lehetséges sem árazásban, sem kiszolgálási színvonalban. További várható hátrány, hogy az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ), mint egyedül szereplő működése egyre átláthatatlanabbá válhat. Végül az új társaság működését, az idővel felhalmozódó több tízmilliárdos lejárt követeléseinek a finanszírozási költségeit meg fogják fizetni a felhasználók, ha nem az energiaárban, akkor az adóban, vagy a versenypiaci ügyfelek termékeinek az árában, illetve más, a szabályozás által meghatározandó módon.

Szitó János, a Centrex Hungária Zrt. vezérigazgatója

Adóterhek

Természetesen elképzelhető piaci alapon is versenyképes ár nonprofit szolgáltatást feltételezve, vagyis, ha az árban csak a költségeket térítteti meg az eladó. A majdani közműholding árképzésének kedvez, hogy országos lefedettségű lesz, vagyis nagy piacon mozoghat. A költségeit a gáz ára, saját kiadásai és az igénybe vett szállító-, tároló- és elosztó szolgáltatások díjai határozzák meg. Lehet, hogy a saját működési költsége nem lesz túl magas, ha csak a számlázási és az informatikai rendszerét kell fenntartania és fejlesztenie. Ám ne gondolja senki, hogy a vásárolt szolgáltatások árába nem fognak beépülni a szolgáltatásokat nyújtókat terhelő adók, például a nemrég bevezetett, vezetékadó.

Drucker György, az Ex Libris Consulting Kft. igazgatója

Külön forrásból

Nehéz értelmezni a versenyképességet az energiapiacok közüzemi szegmensében. Mintha a kéményseprő vállalatok versenyeznének. Jelenlegi hibrid modellünkben lehet piacra lépni a szabadpiaci kereskedők, például az MVM Partner mellett, vagy lehet a hatóságilag szabályozott – mostanság rezsicsökkentett – árakon a túlélésért küzdeni az egyetemes szolgáltatás jellemzően lakossági körében. Utóbbi szegmensben kivételes jelenség volt a Főgáz és Tigáz kétségbe esett küzdelme a megszűnt Emfesz vevőiért. Lehet persze, hogy a tervezett ENKSZ, esetleg privilegizált forrásokból végső menedékesként fogja növelni fogyasztóinak számát, ha a többiek kiszállnak a veszteségfinanszírozási „versenyből”.

Ollé József, a Magyar Energiafogyasztók Egyesületének elnöke

Nehézkes lehet

A nemzeti közműszolgáltatásról született számos kormányhatározatban foglalt intézkedések és a határidők többsége még hátra van. Az ENKSZ-nek 2015. február 28-ig kell meg alakulnia. Az áramszolgáltatásban egyetemes szolgáltatóként jelenik majd meg, az árszabályozás az NFM feladata lesz. Az eddigi anyagokról azonban a MESZ-nek nincs információja, a társadalmi egyeztetésbe – a stratégiai megállapodás ellenére – a szervezetet nem vonták be, így a versenyképes árról való véleménynyilvánításhoz sincs elég ismeretünk. A versenyképesebb ár elérése azonban – a meglévő piaci szereplők mellett – egyenrangú szereplőként, jelentős állami beavatkozás nélkül nehezen képzelhető el.