Nem őrület és van benne rendszer, csak még azt nem tudni, hogy valaminek a kezdete, vagy ennyi az egész – így lehet összefoglalni a kormány tervét, amely szerint a tőkehúsok kiskereskedelmi áfáját 5 százalékra csökkenti. Arra az azonnal adódó kérdésre, miért csak a tőkehúsokét, viszonylag egyszerű a válasz. A kormány lényegében egy kísérletet folytatott az elmúlt időszakban ezzel az elsősorban a sertéságazatot jelentő termékpályával. Ez azt jelentette, hogy az óltól az asztalig tartó folyamatban először a feldolgozásban csökkentette az áfát 5 százalékra. Azt remélte ettől, hogy a feketeforgalommal erősen szennyezett ágazat elkezd fehéredni, hiszen 5 százalékos áfánál már nem éri meg trükközni. Ebben igaza is lett, látszott a hatás, csakhogy az is, hogy a folyamat végére valahogy eltűnik ez a kifehéredett sertéshús. Ahol csökkent az áfa, ott nőtt a termelés, a változatlanul magas áfájú kiskereskedelmi árak miatt azonban az értékesítési lánc végén már nem látszott ennyivel több leadózott hús, mintha az el tudna párologni a hentesnél.
A mostani lépés arra is jó lehet, hogy megmutassa, ha egy termékpályán végig ilyen alacsonyan tartják az áfát, akkor a kiskereskedelmi forgalomban is lecsapódik-e a legalizált termelési növekedés. A nagy áfakülönbség miatt még akkor is bevételkiesést okoz ez az államnak, ha ez így történik, most azonban van akkora bevételi mozgástere a kormánynak, hogy ezt kipróbálja.
A problémát ebben az intézkedésben azt jelenti, hogy torzulásokat okozhat a húspiacon, hiszen a változatlanul magas áfájú húsok termelői és forgalmazói indokolatlanul kerülnek hátrányba, miközben még nagyobb lesz rajtuk a nyomás az áfatrükközésre. Ha már lép a kormány, akkor érdemesebb lenne nagyobbat, legalább az egész húsforgalmat érintő csökkentést bevezetni. Ekkora bevételi kockázatot viszont egyelőre nem akart vállalni a kormány, pedig még ez sem döntené romba a büdzsét, miközben egy egészségesebb húspiacot eredményezne. A szó szoros értelmében is, hiszen aligha népegészségügyi cél a vörös húsok fogyasztásának előnyben részesítése minden más élelmiszerrel szemben. A húsáfa nem egyszerűen ágazati vagy pénzügyi kérdés, így a szelektív csökkentése nagyobb hatást gyakorolhat a fogyasztói szokásokra, mint a költségvetésre.
