BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Lakáshitel: veszélyt jelent-e a kamatkockázat?

Meglepően magas volt az önerős hitelkiváltások aránya, a háztartások az alacsony kamatok ellenére még mindig leépítik tartozásaikat – mondja Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese.

– Nagy reményeket fűztek a devizaalapú lakáshitelek kiváltásához, nem jött be.

– Valóban nem így számoltunk, sokkal komolyabb érdeklődést feltételeztünk tavasszal, mint ami megvalósult. Még mindig nehéz végső mérleget vonni, hiszen még tartanak a kiváltások, de a mostani elemzéseink alapján jóval több ügyfelet szereztünk, mint amennyit más bank elvitt tőlünk. Összességében a vártnak nagyjából 40 százaléka lett a tényleges, banki hitelkiváltásokra vonatkozó kereslet. Számokban ez nagyjából úgy fest, hogy az idegen banki hitelkiváltások arányát az éves folyósításból 15–20 százalék közötti értékre vártuk az elszámolás és forintosítás miatt, ehelyett 7-9 százalék körüli értékre fog beállni, ami még így is kb. duplázódás a tavalyi arányokhoz képest.

– Miben tévedtek?

– Azt gondolom, több tényező összejátszásának köszönhető az eredmény. Az első, hogy meglepően magas volt az önerős hitelkiváltás: az ügyleteknek nagyjából a felét úgy zárták a régi devizahiteles ügyfelek, hogy az elszámolás után saját vagy családi erőből, ingatlaneladásból visszafizették a fennálló tartozást. A piaci adatokból is látszik, hogy az előtörlesztési hullám egy jó része saját forrásból történt ebben az időszakban, a háztartások még mindig leépítik az adósságaikat. Mindez annak fényében furcsa, hogy történelmi mélyponton vannak a kamatok és a kamatfelárak, viszont érthető, ha arra gondolunk, hogy óvatosabbak a háztartások, a várakozásaik lassabban változnak.

A második pont ezzel összefügg: a tapasztaltnál jóval erősebb politikai kommunikációra számítottunk azzal kapcsolatban, hogy ez valóban kivételes lehetőség, ez a „pénzügyi rezsicsökkentés” része, hiszen költségmentesen, egyszerűbben lehetett felmondani és jobbra cserélni a régi hiteleket, ami akár havi szinten tízezreket hagyna az ügyfelek pénztárcájában. Emellett a brókerbotrány zaja is elnyomta ezt a kérdést.
Éles versenyben

– Ráhagyták a bankokra: versenyezzenek ők. Nem?

– Kicsit úgy érzem, és ez talán a harmadik pont, hogy az edukációban mi is egyedül maradtunk: hónapokkal korábban elhatároztuk, hogy kvázi „Erste-független” tájékoztatást fogunk nyújtani az ügyfeleknek, ezért hoztuk létre a Forintositas.hu oldalt. A hitelkiváltó hirdetések zöme kevés gyakorlati tanácsot adott az ügyfélnek, hogy mit és hogyan kell tennie. Félreértés ne essék, nem arról beszélek, hogy nem volt verseny a bankok között, sőt.

A negyedik tényező épp ezt erősíti, hiszen ha egy ügyfél vette a fáradságot, és beszerezte egy vagy több másik bank hitelkiváltó ajánlatát, majd visszaballagott korábbi bankjába, jó eséllyel számíthatott arra, hogy legalább olyan vagy esetleg még jobb ajánlatot is kapott, a kamatfelárak a 2–2,5 százalékos tartományba csúsztak. E tekintetben tehát igenis komoly verseny volt a piacon, az ügyfelek nagy része a saját bankhoz fordult megtartó ajánlatért.

– Sokak szerint az ügynökök kizárása is nagyban szűkítette a lehetőséget. Erről mi a véleménye?

– Teljesen egyetértettünk azzal a döntéssel, hogy a hitelkiváltás idejére „kikapcsolják” az ügynököket ebből a versenyből, mert ez az időszak másról szólt. Ez történt a végtörlesztés idején is. A hitelkiváltások nem adnak értéktöbbletet a hitelpiacnak, nem növelik a háztartások fogyasztását vagy beruházásait. Az értékesítő ügynökök valódi értéke az új hitelkihelyezéseknél van. A legfejlettebb hitelezéssel bíró piacokon is legfeljebb 15-20 százalék a hitelkiváltások aránya az összes új folyósításból.
– Azért több online hitelügynök igencsak aktív volt...

– Ne keverjük össze a tényleges ügynököket és azokat az összehasonlító oldalakat üzemeltető társaságokat, amelyek inkább csak bevonzzák az ügyfelet a bankfiókba vagy, mint esetükben, az Erste honlapjára.
Csökkenő kockázatok

– Vissza egy kicsit a forintosításhoz. Az elmúlt napokban még jegybanki tanulmány is foglalkozott azzal, hogy az árfolyamkockázatot komoly kamatkockázat váltja fel az érintetteknél. Mit lehet itt tenni?

– Egyrészt fontos látni, hogy a svájci frank árfolyam-ingadozását befolyásoló tényezőkhöz képest a hazai fizetőeszköz kamatlábkockázata valamivel jobban menedzselhető kitettség. A forintosított és a jogszabály szerint tisztességes kamatra átállított devizaalapú jelzáloghitelek háromhavi BUBOR alapúak lettek, és a törlesztési nap árfolyama által befolyásolt havi törlesztőrészlet változékonysága helyett egy tervezhetőbb törlesztési profil alakult ki. Ennek ellenére a kockázat létezik, hiszen ingadozhatnak a kamatok. Ezt viszont csökkenti egyrészt, hogy a jegybank ezzel a kockázattal tisztában van, láthatóan több eszközzel is kiegyensúlyozott, több ponton támasztott hozamgörbét preferál, és még a legpesszimistább előrejelzések is moderált kamatnövekedési pályákról szólnak.

Másrészt hitelkínálati oldalon egyre többen kínálnak fix kamatozású konstrukciókat, ami akár 5-10 évig vagy még hosszabb ideig az emelkedő kamatszinttől független, fix törlesztést tesznek lehetővé az ügyfélnek. Persze ne legyenek illúzióink: hiába kínált több bank, így az Erste is hosszú kamatperiódussal fix kamatozású termékeket, az ügyfelek az alacsony jelenlegi kamatok bűvöletében döntő részben a változó kamatozású konstrukciókat választották, csak minden ötödik ügyfél kérte a fix kamatozást az Ersténél. Új hiteleknél a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabályozás pedig nyilván azt is célozta, hogy változó terhek mellett is törleszteni tudjon az ügyfél. Szóval ez a kamatkockázat lényegesen eltérő kockázati profilú, mint a devizahitelek árfolyamkockázata.

– A statisztikák szerint a forintosítás nem oldotta meg a valóban égető problémákat: a nem fizető állomány aránya nem változik érdemben. Mit gondol erről?

– Azt azért látni kell, hogy az elszámolással és a forintosítással számottevően kisebb az az állomány, amelynek nagyjából 20 százaléka továbbra sem tudja fizetni a hitelét, vagyis csökkent a bankok kitettsége. Ráadásul újranyílnak egyéb lehetőségek is, például a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának bővítése segít kezelni a problémát. Örömmel látjuk, hogy lassan mindenki amellett érvel, miszerint fel kell oldani a hitelezői fedezetérvényesítés előtti akadályokat, hiszen a végrehajtás-kezdeményezési moratóriummal lényegében fedezetlen hitelnek minősülnek a jelzáloghitelek is. Márpedig ha a bankokat a jelzálogpiac felé akarjuk terelni – ennek okán jelentette be az Erste is a saját jelzálogbank alapítását –, nem lehet megengedni, hogy a jelzáloglevek mögött lévő vagyon ne legyen mobilizálható. Félreértés ne essék: egy ilyen változás esetén sem a bankok lesznek a legnagyobb árvereztetők, a bank elsődleges érdeke mindig az átstrukturálás, a fizetni tudó ügyfél.

– Evezzünk át a közelmúlt másik hírére, a Citibank lakossági és privát banki ügyfeleinek átvételére. Sokan értetlenül fogadták a lassú átmenetet, hogy a teljes migráció csak 2016 végére valósul meg. Nem tartanak attól, hogy ezen időszak alatt sokan lemorzsolódnak?

– Épp ellenkezőleg, azt reméljük, hogy ez a megoldás járul hozzá a leginkább ahhoz, hogy az ügyfélmegtartás minél nagyobb legyen. A Citi saját hálózata továbbra is az eddig megszokott szinten nyújtja a kiszolgálást az ügyfeleknek, sőt az új ügyfelek akvirálása is folyamatosan zajlik.

A lassabb átmenet egyik oka, hogy az összes hatósági engedély megszerzése után gyorsulhat fel valamennyi olyan szolgáltatási és informatikai fejlesztés, amely azt célozza, hogy az átkerülő ügyfelek számára a szolgáltatások a megszokott minőségben, sőt a Citiben nem létező, de az Erstében bevált előnyökkel kiegészülve legyenek készen. Ez időigényes folyamat. A másik ok a szervezeti integráció előkészítése és időigénye. Kiváló kollégákat kapunk a Citibanktól, akik más üzleti modellben működtek, egy niche szereplő előnyeivel és korlátaival egyaránt. Már a tranzakció előtt egyértelmű volt: új üzleti működési modellt akarunk létrehozni. A Citi által érintett területeken az értékes gyakorlatokat és kultúrát szeretnénk átvenni, és nem belesajtolni az átvett üzletet a jelenlegi Erste-modellbe. Az első szembetűnő változás e tekintetben az lesz, hogy a Citi függő ügynöki hálózata februártól már az Erste termékeit kínálja.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek