A magyar fiatalok álmai és a digitális bárányok

Manapság kevesen vonnák kétségbe, hogy az információs technológia térhódítása zömében pozitív változásokat hozott el életünkbe. Naponta születnek olyan ötletek, amelyek a világot jobbá, élhetőbbé teszik, mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek, hiszen sok szempontból lemaradásban vagyunk. Bármennyire is élvezzük a technológia vívmányait, és hiába tudjuk, hogy a jövő a digitális megoldásokban keresendő, folyamatosan küszködnünk kell az IT-szektort sújtó munkaerőhiánnyal, amely nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát sújtja.

A helyzet különös sajátossága, hogy épp egy olyan korszakban kell erre a bosszantó megállapításra jutnunk, amelyet gyakorlatilag minden szinten áthatnak a digitális technológia nyújtotta innovatív lehetőségek és megoldások. Egész egyszerűen dúskálnunk kellene a fiatal és tehetséges informatikusokban, akik ebben az egyre csak digitalizálódó világban képzelik el a jövőjüket, hiszen a körülmények adottak, ám mégis az a helyzet, hogy csak Magyarországon körülbelül 20-25 ezer fős hiánnyal kell számolnunk ebben a szektorban. Ha pedig körülnézünk a világban, sajnos máshol sem túl biztatók a körülmények. Az az ellentmondásos helyzet állt elő, hogy bár világunk egyre inkább digitalizálódik, egyre nehezebb olyanokat találni, akik aktív részesei lehetnek ennek a folyamatnak.

Az informatikai életpálya sokak számára egy megfoghatatlan, túlságosan elméleti világ képét mutatja, ami bár távol áll a valóságtól, mégiscsak riasztóan hat a fiatalság számára. Teljes joggal. Ennek a dezinformáltságnak az oka elsősorban a hiányos oktatásban, illetve a társadalom látszólagos közönyében keresendő, ám e két tényező szorosan összefügg. Ezzel egy időben folyamatosan számolnunk kell a munkaerő elszivárgásával is, ami szintén nehezíti az IT-szektort abban, hogy fenntarthatóan működjön. Az utóbbi kérdéskör megoldása viszont már nem az oktatásban, hanem a gazdaságban, illetve a megfelelő szakmai környezet kialakításában keresendő, ami elsősorban a cégek és nagyvállalatok területe.

Világosan látszik, hogy ha nem kezeljük a problémákat, azok maguktól nem fognak megoldódni. Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy az IT-szektorban tapasztalható munkaerőhiány egy komplex és szerteágazó kérdéskör, amelyet így is kell megközelíteni. Be kell látnunk, hogy az oktatásnak kulcsszerepe van a fiatal tehetségek útkeresésében, illetve abban, hogy egyáltalán megismerjék az őket körülvevő világot. A formális oktatás azonban – legyen az bármennyire minőségi – nem képes lépést tartani azzal a technológiai fejlődéssel, amelyet az egyre gyorsabban fejlődő digitalizációs folyamatok diktálnak. A kód, amelyet ma megírunk, holnapra már elavulhat, a technológia, amelyet ma használunk, hamarosan primitív és ósdi lesz.

Nekünk viszont ma kell lefektetnünk azokat az alapokat, amelyekre a jövő generációja magabiztosan építhet az elkövetkezendő időkben. Arra kell hát bátorítanunk a gyermekeinket, hogy engedjenek a kíváncsiságuknak, és járjanak nyitott szemmel. Nem ismerhetjük fel helyettük azokat a lehetőségeket, amelyek előttük állnak. Éppen ezért törekszünk arra, hogy az egyetemekkel, főiskolákkal és a középiskolákkal együttműködve segítsük a tehetségek gondozását, és hogy megismertessük az informatika világát azokkal a fiatalokkal, akiknek izgalmas lehet ez az életpálya. A minőségi oktatás azonban nem elég: csupán egy apró lépés, hiszen a jövő ígérete és az értékes szaktudás képtelen megoldani a munkaerőhiány teljes problémáját. Ezért van nagy felelősségük a vállalatoknak: olyan munkahelyeket kell teremteniük, amelyek egyrészt vonzó életpályát és kihívásokat kínálnak a fiatal informatikusgenerációnak, másrészt pedig nemzetközi szinten is versenyképes lehetőségnek bizonyulnak.