A Világbank-csoport évente megjelenő Doing Business jelentése a világ egyik legfontosabb gazdasági kiadványai közé tartozik, mivel arra ösztönzi az országokat, hogy csökkentsék a magánszektor szabályozási terheit. A jelentés súlyos hiányossága azonban az a megközelítés, ahogyan a társasági adózás kérdését kezeli. A jelentések az üzleti környezet szabályozásának 11 területét rangsorolják 190 országban, a PwC által összegyűjtött adatok felhasználása alapján. Minél kisebb szabályozási teher sújtja a vállalkozásokat, az adott ország annál előkelőbb helyre kerül a rangsorban.
A problémát az jelenti, hogy a Doing Business szerint a „szabályozási terhek” magukba foglalják az adóbeszedést is, amire az állami infrastruktúra és az alapvető szociális szolgáltatások finanszírozásához van szükség. Még a jelentés is elismeri, hogy a legtöbb gazdaság számára az adók a fő forrásai a szükséges állami bevételeknek, amelyek többek között az „egészségüggyel, az oktatással, a tömegközlekedéssel, illetve a munkanélküli-ellátással kapcsolatos projekteket” finanszírozzák. Az országok közötti, a költségvetés szempontjából hátrányos adóverseny propagálásán túl, a Doing Business eltúlozza a cégeket sújtó adóterheket. Először is nemcsak a társasági adót, hanem mindenféle adóterhet figyelembe vesz, amelyeket a cégek megfizethetnek. A jelentés számításai a „profit arányában meghatározott teljes adórátáról” magukba foglalják a munkavállalók egészség- és nyugdíjbiztosításával, ingatlanokkal, osztalékokkal, a tőkenyereséggel, a pénzügyi tranzakciókkal, illetve az infrastrukturális közszolgáltatásokkal kapcsolatos terheket is.
Valójában a társaságiadó-befizetések a bruttó profit arányában igen alacsony mértékűek. A Doing Business saját adatai szerint a világátlag csak 16 százalék, ezen belül az EU 13, az USA 19, míg Latin-Amerika, Ázsia és Afrika 16 százalékos mutatóval bír. Nem veszik figyelembe az adóelkerüléseket és az adócsalást sem. Ráadásul, miközben a hazai piacra dolgozó kisvállalkozások a hivatalos kulcs alapján fizetik meg adót, addig a nagy hazai és nemzetközi cégek helyzetükből adódóan kihasználhatják az adóelkerülési technikák előnyeit.
Az OECD számításai szerint a multinacionális cégek adóelkerülésének átlagértéke évi 200 milliárd dollárt tesz ki, ami meghaladja a teljes nemzetközi fejlesztési támogatások összegét. Ez úgy hangozhat, mintha egy jogos érv lenne a Doing Business „adófizetési” indikátorának átalakítására. Igazán azonban az indikátor teljes megszüntetésére lenne szükség, mivel a mögötte álló nézet – mely szerint az alacsony társasági adók elősegítik a növekedést – nem fedi a valóságot. Az IMF kutatásai, illetve más elemzések is azt mutatják, hogy az adóverseny nem segíti elő a produktív beruházásokat.
Az ezzel ellentétes nézetet képviselő Doing Business jelentések így tele vannak ellentmondásokkal. Felismerik azt, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség magasabb szintje alacsonyabb adóbázissal, és így kisebb adóbevételekkel jár együtt. Mégis támogatják azt, hogy a cégek adómentességet kapjanak, amivel oly módon ássák alá az adóbevételeket (az egyenlőtlenség potenciális erősítésével), hogy az fokozhatja ezt a hatást.
A Doing Business jelentése megdicséri a társasági adót csökkentő államokat, így a Dominikai Köztársaságot, Guatemalát, Perut, Portugáliát, Szenegált, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt, miközben megrója Görögországot azért, mert növelte a társasági adó mértékét. Támogatja a munkavállalók védelmének csökkentését is, és a környezetvédelmi externáliák figyelmen kívül hagyását, ami pedig kétségbe vonja a Világbank saját vállalásait.
Az idei Doing Business jelentés néhány pozitív változást hozott, így új indikátorként bevonta a felmérésbe a nők vállalkozásokban betöltött szerepét és a közbeszerzéseket. Az adófizetési indikátor esetében azonban a jelentés teljesen tévúton jár. Ez szembemegy azzal a globális konszenzussal, amely szerint hatékony nemzetközi együttműködésre van szükség az adók igazságos módon történő beszedéséhez, beleértve olyan eszközöket is, amelyek korlátozzák a multinacionális cégek és egyéb más vállalatok által alkalmazott adóelkerülést. A minél kisebb kulcsok garantálásáért történő adóversengés csak árt a szegény embereknek és a szegény országoknak. Ha a Doing Business jelentés meg akarna felelni saját idei szlogenjének („Egyenlő lehetőséget mindenkinek!”), akkor meg kellene szüntetnie az adózásra vonatkozó indikátorát.
Copyright: Project Syndicate, 2016. www.project-syndicate.org
