BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Parragh Bianka: Sikeresek az unortodox eszközök

Az inflációs cél eléréséhez a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fennmaradása szükséges – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Parragh Bianka, az MNB monetáris tanácsának új tagja, aki beszélt a kinevezéséről is.

Miért eshetett pont önre a választás?

– A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen keresztül szakmai kapcsolatot tartunk fent a Magyar Nemzeti Bankkal, az Állami Számvevőszékkel és a Költségvetési Tanáccsal egyaránt. A hallgatóknak ezáltal a fiskális és monetáris politikai dimenziókról és azok makrogazdasági eredményeiről is képet adhatunk. Az Óbudai Egyetemen is tanítok, ahol pedig a vállalati versenyképesség összetevőire helyeződik a hangsúly, építve a reálszférában szerzett korábbi tapasztalataimra. Oktatási-kutatási területem tehát az aktív állami szerepvállaláshoz kapcsolódó innovatív monetáris és gazdaságpolitika, a fiskális és monetáris politika összefüggései főként az állami és vállalati versenyképesség, gazdasági kormányzás, érdekképviselet dimenziójában.

Mégis voltak, akik éppen azt vetették fel, hogy ön gazdaságszabályozással, vállalati versenyképességgel és menedzsmenttel foglalkozik. Ebbe nem tartozik bele a monetáris politika.

– A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság rávilágított a gazdaságpolitikai ágak közötti összhang fontosságára. A fenntartható gazdasági növekedés a gazdaságpolitika fókuszába került, s az elérése érdekében tett lépéseket mára a hitelminősítők, az IMF és az EU is elismerte. Idetartoznak például a hitelezést ösztönző programok, valamint a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében tett kockázatmérséklő, makroprudenciális intézkedések is. 2010-től gazdaságpolitikai szemléletváltással a fiskális fegyelemmel jellemezhető fiskális fordulat is kivitelezhetővé vált. Szemléletváltás történt a monetáris politikában is 2013-ban, ahol az inflációs cél elsődleges megtartása mellett sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a vállalati versenyképesség. Mindezen eredmények továbbvitele nem képzelhető el a hazai kkv-k és a vállalati szektor versenyképességének javulása nélkül. Az állami és a vállalati szektor versenyképessége szorosan összefonódik, nem választhatók el egymástól. Elég csak a különböző nemzetközi versenyképességi rangsorokra gondolnunk. Közpénzügyi gazdálkodás, nemzetgazdasági közpénzügyek, pénzügyi kormányzás területén oktatok, kutatok, s ezekben a monetáris politika kiemelt hangsúlyt kap.

Az Országgyűlésben a bizottsági meghallgatásán említette, mennyire fontos a piac és az állam egyensúlya, ezzel bizonyára mindenki egyetért. Az viszont megütötte néhányak fülét, hogy azt mondta, az utóbbi években meg is valósult a piacnak és az államnak az egyensúlya.

– Több irányból kaptam megerősítést az életem során, hogy az állam és a piac hatékony együttműködésével lehetséges csak a gazdasági növekedés elérése. Elengedhetetlen az állam innovatív és hatékony szerepvállalása, mely a vállalkozások fejlődését s nem a mindenáron való növekedést jelenti. A 2009 és 2013 közötti időszak hitelszűke súlyosan érintette a vállalati szférát, előnytelen, hosszú távon nehezen vállalható kondíciókkal juthattak hitelhez azok a kkv-k, amelyeknek épp a legnagyobb szükségük lett volna rá. E körben 2013-tól a Növekedési hitelprogram, majd a Piaci hitelprogram kiemelkedő eredményeket ért el. 2016-ban a hitelintézetek aktivitása nőtt, a KKV hitelek 12 százalékkal, míg a teljes vállalati hitelállomány több mint 4 százalékkal bővült. Az unortodox eszközöket alkalmazó gazdaságpolitika és a nem hagyományos eszközökkel bővült jegybanki eszköztár sikerhez vezetett. A kiszámíthatóbb gazdasági környezetben tartósan alacsony inflációs szint mellett a beruházások nem maradnak el, a várakozások javulnak, és az árstabilitás mint elsődleges jegybanki cél, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása mint másodlagos cél, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása megvalósul, akkor a piac és az állam harmonikusan tud együttműködni.


Az állam és a piac együttműködése kapcsán napestig tudnám sorolni azokat az elmúlt években hozott intézkedéseket, amelyek a piac számára előnytelenek voltak, kezdve a különadóktól a magánnyugdíjpénztárakig, vagy nem kell távolra tekinteni, ott van a kereskedelem most zajló adóztatási terve, illetve a sörgyáraknak a kérdése. Mit kellene tenni, hogy ezek a problémák, amelyekkel a vállatok szembesülnek, megoldódjanak?

– Az rendkívül átfogó kérdés, hogy mi mindent tehetnek a döntéshozók, hogy az egyes vállalati mérettől a tulajdonosi szerkezetig mindenhol leképződjenek a pozitív hatások. Konszenzusra, a felek érdekeit kölcsönösen szolgáló együttműködésre kell törekedni. Még 2010 előtt olyan mértékű és rossz szerkezetű adóssággal rendelkeztünk, főleg külföldi forrásból, amely nem volt fenntartható. Hosszú távon a fenntarthatóságra való törekvés az elsődleges szempont. Rövid távon pedig először a hazai vállalkozói kört kell előnybe hozni. Az igazságos közteherviselés, a külföldi cégek erejükhöz mért adóztatása néhány piaci szereplő számára kedvezőtlen, de ha a nemzetgazdaság egészét nézzük, és azt, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, ami az EU-csatlakozásunk óta tartott, akkor ez fontos eredmény. Korábban a tartósan magasan tartott alapkamatszint és a mesterségesen erősen tartott árfolyam a vállalkozások importérdekeltségét fokozta, szemben az exportérdekeltség fokozásával. Időt vett igénybe ennek a megfordítása. A vállalkozásokat és a növekedést fókuszba helyező politika most hozhat eredményt, hosszú távon építhetnek rá a cégek, tartósan alacsony inflációs várakozások és horgonyzott várakozások közepette.

Milyen lehetőségeket lát most a tekintetben, hogy a monetáris politika támogathatja-e tovább a gazdaságot, vagy a megjelenő infláció miatt ennek vége szakad?

– A Federal Reserve kamatemelése várható volt, ugyanakkor nem határolja be a magyar monetáris politika mozgásterét, ahogyan az infláció jelenlegi szintje sem. A maginfláció nem emelkedik jelentősen, és nem várható, hogy a fogyasztói árindex tartósan emelkedő trendet mutasson. A folyamatok monitorozása szükséges, de nincs olyan inflációs nyomás, amely miatt szűkülne a monetáris politikai mozgástér, azonban továbbra is olyan nem konvencionális eszközökkel kell a gazdaságot ösztönözni és a beruházásokat segíteni, amelyek a versenyképességet is erősítik. A mostani inflációs szint még a toleranciasávon belül van. A 3 százalékos cél fenntartható elérésére kell törekednünk.

Új tagok a tanácsban

Az Országgyűlés kedden megválasztotta a jegybank monetáris tanácsának tagjává Parragh Biankát, továbbá újraválasztotta ugyanerre a tisztségre Kocziszky Györgyöt. A gazdasági bizottság jelöltekről szóló javaslatát a parlament 110 kormánypárti igen, 35 nem szavazattal, 21 jobbikos tartózkodás mellett fogadta el. Mindkét tanácstag hat évig töltheti be tisztségét.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek