A friss, 2016-os fizetésimérleg-adatok alapján hazánk a rendszerváltás óta nem látott méretű, a GDP arányában tíz százalékot is meghaladó külkereskedelmi többletet ért el . A jelentős aktívum önmagában pozitív hír, hisz segíti a válság előtti, magas külső adósság leépülését és a gazdaság sérülékenységének csökkenését. Aktuális írásomban azonban nem ezzel a hatással, hanem inkább a külkereskedelmi egyenleg szerkezetével kívánok foglalkozni.
Amikor a hazai külkereskedelmet említjük, legelőször talán a világpiacon is meghatározó, nagy autógyárak hazánkban gyártott különböző modelljei jutnak eszünkbe. Jogosan, hiszen az autóiparhoz köthető a hazai export közel egyötöde. Ugyanakkor kevésbé ismert tény, hogy a külkereskedelmi többletünk több mint fele az exportban mindössze húszszázalékos részaránnyal bíró szolgáltató szektorhoz köthető. A pozitív tendencia ráadásul az ágazatok széles körében jellemző. Ugyanúgy megfigyelhető a hagyományos szolgáltatásokhoz sorolható turizmus- vagy szállítmányozáságazatban, mint a modern szolgáltatásokhoz sorolható információtechnológia (IT), pénzügyek és üzleti tanácsadás területén. A jelenség hosszabb távú fennmaradása több szempontból is fontos a magyar gazdaság számára.
A szolgáltatások globalizálódása az elmúlt évtizedben megindult tendencia. Míg az iparcikkek esetében a növekvő geopolitikai konfliktusok és a technológia fejlődése (például a robottechnológia előretörése) a külkereskedelmi integráció elmúlt évtizedekben látott szélesedésének lassulását, egyes vélemények szerint akár visszafordulását is hozhatják, addig a szállítási költségek csökkenése, az internetalapú technológiák és az IT-forradalom a szolgáltatások egyre erősebb globalizálódását indíthatják be. Nem véletlen, hogy a szolgáltatások globális külkereskedelme még a válság éveiben is ellenállónak bizonyult, szemben a világgazdaság ciklikus mozgásaira érzékeny iparcikkek forgalmával. Azok a gazdaságok, amelyek az új trendbe korán és sikeresen tudnak bekapcsolódni, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
A világgazdasági tendenciák mellett számos, hazánkra jellemző országspecifikus okból is érdemes kiaknázni a szolgáltatások szélesedő külkereskedelmében rejlő előnyöket. Magyarország a külkereskedelem és a GDP aránya alapján a világ tíz legnyitottabb országa közé tartozik. Ugyanakkor az export hazai hozzáadott értékének aránya még régiós összevetésben is alacsonynak tekinthető. A külkereskedelembe kerülő szolgáltatásoknál – különösen a modern szolgáltatások esetében – magasabb hazai hozzáadott értékek és ezzel párhuzamosan magasabb bérek érhetők el, segítve a gazdaság hosszabb távú növekedését.
Fontos kihívás a régió és így Magyarország számára is a fejlett gazdaságok elszívó hatása a képzett – többnyire a szolgáltató szektorban elhelyezkedő – munkavállalók esetében. A tudásmigráció lassítása és megfordítása kulcs a régiós gazdaságok jobb versenyképességi kilátásaihoz. Nemzetközi példák sora mutatja, hogy az új innovatív startupok a nemzetközi piacra lépve akár néhány hónap alatt is óriási sikereket könyvelhetnek el, amelyek másodkörös pozitív hatásai nem csak az érintett ágazatokban jelentkeznek. Végezetül külön aktualitást ad a témának a közelgő Brexit: számos modern szolgáltatásokban érdekelt vállalat keres új helyszínt központjainak jelenleg Európában. Egy-egy nagyvállalat megnyerése is komoly lendületet adhat a gazdaságunknak.
Mint minden versenyben, a sikert e területen sem adják könnyen. Az első részeredményeink biztatók, ám hosszú távon az oktatást, az IT-infrastruktúrát, a finanszírozási feltételeket és a szabályozási környezetet egyaránt érintő, átfogó versenyképességi lépésekre lesz még szükség.
