Az Európai Bizottság újabb hat évre, 2023. június 30-ig jóváhagyta a társaságiadó-kedvezmény rendszerének (TAO) működését. Volt félnivalónk a brüsszeli igenre várva?
Már tavaly októberben kezdeményeztük a bizottságnál a támogatási rendszer meghosszabbítását, hogy a TAO az engedély 2017. június 30-i lejártával folytatódhasson. A kedvező határozat végül március végén született meg. Óriási lehetőség ez a látványcsapatsportoknak. A főbb paraméterek változatlanok: ha a klubok a taglétszám növelésére kívánják felhasználni a TAO-pénzeket, csak 10 százalék önrészt kell biztosítaniuk, létesítménybővítéshez 30 százalékos önrész szükséges, edzői bérfejlesztéshez pedig 50. Több európai sportminiszter jelezte már, hogy a magyar modell meghonosítását tervezi, legutóbb a lengyelek érdeklődtek. Az eredmények önmagukért beszélnek, 2011 óta 155 ezer fővel nőtt az igazolt sportolók száma az öt csapatjátékban: labdarúgásban, kézi-, kosár- és vízilabdában, illetve jégkorongban. Ez több mint 70 százalékos bővülés. A létesítmények terén is jelentős az előrelépés, közel 300 épült fel, legalább ennyi pedig megújult.
A TAO-rendszer 2011-ben a kétkulcsos, 10 és 19 százalékos társasági adóval indult, az egységesen 9 százalékos adókulccsal visszaeshet az évi 60-70 milliárdos finanszírozási csatorna szerepe?
Biztosan nem hoz megtorpanást az adóváltozás, kiszámítható és tervezhető marad a sporttámogatás. Ha egy idehaza működő vállalkozásnak nyeresége van, adóznia kell, eddig 500 millió forint volt a választóvonal, most már e felett és alatt is a 9 százalék az irányadó. A befolyó összegnek a 70 százalékát lehet a röplabdával kiegészülve most már hat csapatsport támogatására fordítani. Eddig mintegy 450 milliárd forint áramlott ezáltal a magyar sportba. A felhasználási arányok persze eltolódhatnak, hiszen a szükséges pályák, termek és csarnokok többsége már felépült, ez pedig a felnőtt versenyzők felkészülése mellett az utánpótlás- és a szabadidősport miatt is fontos.
A következő szint a 2013-ban kijelölt 16 kiemelt sportág, amely 2020-ig 135 milliárd forintot kap. Mely sportág pótolhatja a „ligát váltó” röplabdát?
A röplabdakluboknak fel kell készülniük a TAO-ra, azt szeretnénk, hogy már a 2017–2018-as támogatásokat igénybe tudják venni, így szeptembertől érdemben is csatlakozhatnak a rendszerhez. A kiemelt sportágak közé jövőre a karate kerülhet be, amely eddig a 24 sportágat érintő felzárkóztatási alapból részesülhetett. A japán harcművészet mellett szóló legfőbb érv, hogy 2020-ban Tokióban már ott lesz az olimpiai programban.
Százmilliárdos tétel évről évre a magyar költségvetésben is a sport mint stratégiai ágazat támogatása. Mekkora összegből gazdálkodhatnak összesen?
Két éve még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezében összpontosult a teljes sporttámogatás, akkor 122 milliárd forint volt a végösszeg. Mivel a létesítményfejlesztésekkel kapcsolatos beruházások tavaly átkerültek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, az Emmi hatáskörében maradó feladatokhoz kapcsolt keret is lecsökkent, de a fejlesztési tárca által kezelt forrásokkal együtt a sporttámogatás nagyságrendileg továbbra is 120-125 milliárd forint évente.
Irigylésre méltóak az anyagi körülmények a magyar sportban, de mi számít megtérülésnek, mi a siker legfőbb értékmérője? Az olimpiai aranyak száma?
Az utánpótlás-nevelés élsportban megjelenő eredménye 10-12 év, így ha azt vesszük, hogy a programjaink 2011-ben, illetve 2013-ban indultak, akkor a befektetett munka akár már a 2020-as, de még inkább a 2024-es olimpián sikereket hozhat. Fontosak a kiemelkedő eredmények, de legalább ilyen lényeges, hogy minden gyermek sportoljon napi szinten, és mi, magyarok valóban sportoló nemzetté válhassunk. A mindennapos testnevelés keretében közel 1,2 millió gyerek mozog naponta, ami segíti a legtehetségesebbek kiválasztását is a sportági szakszövetségek utánpótlás-szakemberei számára. Aki tehetséges, annak lehetőséget kell biztosítanunk, hogy országszerte bármely sportág elérhető legyen számára. Alapvetően azonban egészséges, mozgásgazdag életmódra szeretnénk nevelni a gyermekeket, hogy fizikailag aktív felnőttek váljanak belőlük. Elveim közé tartozik, hogy hatéves kortól minden gyermek mindennap mozogjon.
Ha már 2024: ez az olimpia lehetett volna Budapesten is. Mi a visszavont pályázat legfőbb tanulsága?
A világ legnagyobb sporteseménye olyan erős összefogást követel, ami nem engedi meg, hogy politikai csatározások játszótere legyen. Az olimpia megrendezésébe egy nemzet vágott bele egységes szándékkal és a közös cél iránti elkötelezettséggel. Pártok, civilek, a hazai sporttársadalom egy emberként állt ki a magyar olimpiai pályázat mellett. A felmérések azt mutatták, a társadalom is pozitívan áll a rendezéshez. Az Agenda 2020 reformcsomag gazdaságos, fenntartható olimpiát és a közepes méretű nagyvárosok rendezési esélyeinek növelését hirdette meg. A budapesti olimpia mint sportesemény és mint gazdaságélénkítő hatású beruházás olyan fejlesztések megvalósulását hozta volna előbbre, amelyek az egész ország, a magyar lakosság érdekét szolgálnák. A főpróba a vizes világbajnokság lehetett volna: a szállásfoglalások alapján a turizmusnak már most 70 százalékos növekedést jelent a budapesti, balatonfüredi sportesemény. Ezekben a napokban 350 ezer látogató és az összes híradást, közvetítést együttesen tekintve több mint 6 milliárd tévénéző láthat majd látványos, varázslatos képeket Magyarországról.
Ha Párizs és Los Angeles után újra egy ázsiai helyszín következik, leghamarabb 2036 lenne új esély egy budapesti olimpiára.
Azért várjuk meg, hogy dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a szeptemberi limai kongresszuson. Már arról lehet hallani, hogy a NOB változtat az eddigi rendszeren, és a sorozatos visszalépések miatt meghívásos pályázat lesz a továbbiakban. Bárhogy alakul is, úgy kell terveznünk, hogy egyszer, lehetőleg minél előbb, egy olimpián is vendégül láthassuk a világot.
De a vizes vb intő jel is: bár annak idején elhangzott, hogy 25 milliárd forintból meg lehet rendezni, 130 milliárdnál járnak a költségek, csak a Duna Aréna 43 milliárdba került. Hogyan szabadulhattak el ennyire a kiadások?
Az előzetes kalkuláció nem tartalmazta azokat a kiemelt városfejlesztési beruházásokat, tartós fejlesztéseket, amelyek a világbajnokságtól függetlenül is a városrehabilitációs program keretében megvalósultak volna. Ilyen például a közúthálózat fejlesztése, a pesti alsó rakpart felújítása, csatornázási munkálatok és teljes rekonstrukció a Margitszigeten, gátépítés, kerékpárutak, szabadidő- és közösségi parkok, valamint a sportinfrastruktúra-fejlesztések. Büszkék lehetünk, hogy alig két év alatt sikeresen felkészültünk egy ilyen nagyszabású versenyre, hiszen eredetileg nem a 2017-es, hanem a 2021-es rendezést nyertük el, de Guadalajara visszalépése után Magyarország elvállalta a korábbi lebonyolítást. Az elkészült fejlesztések, a világszínvonalú sportlétesítmények a világbajnokságot követően nemcsak az élsport és az utánpótlássport új helyszíneivé válnak, hanem lehetővé teszik további kiemelt sportversenyek megrendezését, valamint kiszolgálják a szabadidősport, illetve a lakosság igényeit egyaránt.
Egykori úszóként hogyan éli meg, hogy a sportág egyre nagyobb üzletté válik, s ennek Hosszú Katinka az élharcosa?
Új távlatok nyíltak szakmai és üzleti értelemben is az elmúlt években a pénzdíjas versenyekkel, ma már nem vonulnak vissza 20-22 évesen a legjobbak, kitolódott a versenyzői életkor. A változásokhoz az úszósport minden szereplőjének alkalmazkodnia kell, hiszen a sport dinamikus fejlődése általában is profizmust követel meg az egész úszósportcsaládtól, így az egész sportvilágtól is.
Hosszú a riói szereplése után nagy összegű jutalmat kapott. Marad 2020-ra, Tokióra is a jelenlegi rendszer?
Kormányrendelet szabályozza, hogy az olimpiai aranyérem után 35 millió forint állami jutalom jár, az ezüstért 25, a bronzért 20, de még a 7-8. helyezés is anyagi elismerést hoz. A riói játékok után több mint 2,2 milliárd forintot folyósítottunk a sportolóknak, jó néhány nagy sportnemzetnél, például az amerikaiaknál, a briteknél, a németeknél vagy a franciáknál ennek az összegnek a töredéke a prémium.
