Adattégla eladó

A digitális működés ma már behálózza a világot. Ennek legfőbb építőelemei maguk az adatok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások, lehetőségek. Az adatok jelentősége folyamatosan nő, és bár a big data kifejezéssel nap mint nap találkozunk, már egyre több helyen kerül mögé valódi tartalom, felhasználása kezd a mindennapi üzleti élet részévé válni.

Ezt a trendet elősegíti az adattárolási költségek rohamos csökkenése is: míg az 1980-as évek elején az egy GB-ra jutó fizikai információtárolás költsége a 100 ezer dollárt is túllépte, addig napjainkban ez az összeg kevesebb mint 0,05 dollár. Ugyanakkor az adatok is sokkal gyorsabban keletkeznek, és ezért – bár olcsóbb az egységnyi tárolásuk – érdemes meghatározni, hogy milyen információkat tároljunk. Ahhoz, hogy a megfelelő adatköröket kiválasszuk, válaszolnunk kell a „miért tároljuk?” kérdésre.

A vállalatok többsége azért tárol adatokat – működési szükségletein és jogi kötelességeken túl –, hogy piaci részesedését, bevételeit növelje vagy belső folyamatait fejlessze. Emellett nemzetközi példákon már jól kirajzolódik egy másik irány is, amely az adatok cseréjére, kereskedelmére épül.

Ahhoz, hogy egy vállalat erre üzletágat építsen, először a saját, belső adatvagyon-gazdálkodását kell fejlesztenie, hiszen nem könnyű lépést tartani a digitalizációval, a vele érkező adatdömping helyes belső felhasználásával és menedzselésével. Érdemes ilyenkor adatvagyon-stratégiát készíteni, amelyben az adatok megfelelő felhasználásával új piaci lehetőségek nyílhatnak a vállalat előtt. Akkor érett egy cég a kereskedelemre, ha nemcsak a „Milyen adataim vannak, és miért tárolom őket?” kérdésre tudja a választ, hanem a „Mire van vagy lesz szüksége a piacnak?” kérdésre is.

Fontosnak tartom megjegyezni – különösen a Facebookkal kapcsolatban a közelmúltban kirobbant adatbotrány és az európai általános adatvédelmi rendelet kapcsán is –, hogy az adatok, amelyekkel kereskednek, döntő többségükben anonimak, azaz sem személy, sem pedig háztartás nem követhető vissza belőlük. Ahol az anonimizálás nem történik meg, ott külön engedélyt kell kérni az adat tulajdonosától.

Az adatkereskedelem vállalati oldalról való megközelítéséről, módszerei­ről és jogi szabályozásairól írt Mennyit ér az adat? című tanulmányunk kapcsán nemzetközi kutatásokat végeztünk a témában. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy ahol a digitalizáció és adatvagyonstratégia-építés javában zajlik, vagy már sikerrel lezajlott, ott sok bevételt termelő kereskedelmi modell működik. Az élenjárók közé tartoznak az online technológiai vállalatok, a bankszektor és a telekommunikációs ágazat, de a brit posta is kiépítette erre vonatkozó kompetenciáit. A Royal Mail 2012-ben indította el egyik új, eredményes adatalapú szolgáltatási ágát MarketReach néven, amelyben – különösen a direkt marketing esetében – a tervezéstől kezdve, a tényleges papíralapú legyártáson, adatelemzésen át az ügyfélnek való kézbesítésig lefedik a marketingkampányok teljes életciklusát. A szolgáltatás attól adatalapú, hogy kiindulópontját és valódi értékét maga az adat adja, a cég ezek elemzésével jut el a végleges termékig, illetve szolgáltatásig.

A ma már sikeresen működő példák azt mutatják, hogy az adatokat értékesítő szereplők jellemzően nem elégszenek meg csupán nyers adatok továbbadásával. Ezek a cégek adataik értékét további specifikus feldolgozással, elemzésekkel vagy publikusan elérhető adatokkal való összekapcsolással, esetleg egyszerre mindkettővel növelik. Így az adatkereskedelem helyett értéknövelt szolgáltatással jelennek meg a piacon.

Az adatok kereskedelmének nemzetközi trendje hazánkat is egyre jobban eléri. Fontos feladat megtalálni az stratégiai kérdések és jogi szabályozások útvesztőjében azt az utat, amelyre lépve új üzleti modellek jöhetnek létre egy-egy vállalaton belül, legyen szó eladói vagy vevői szerepkörről. A digitalizációval, az adatok létrejöttének gyorsulásával a nagyvállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy ezen „adattéglákat” kihagyják az építkezésből.