Kell-e félnünk a denevérektől?

A világ 2010 környékén megalkotta a PIGS („malacok”) mozaikszót az akkori sérülékeny országok kezdőbetűiből (Portugália, Olaszország, Görögország és Spanyolország), s most 2018-ban jön a „denevérek” korszaka. A BATS-országok, vagyis Brazília, Argentína, Törökország és Dél-Afrika szeptember óta kerültek előtérbe. Az persze nem véletlen, hogy az említett államok ugyanabba a szűkebb devizapiaci kosárba tartoznak, s egy lapon emlegetjük őket. A BATS-országok történelmi adottságukból is fakadóan hasonló fundamentumokkal és jellemvonásokkal rendelkeznek. A történeti hűség kedvéért még Venezuela is ide vehető, bár itt egyrészt már sokkal súlyosabb a helyzet, másrészt elrontaná a mozaikszót.

A gyenge intézményrendszer, a különféle politikai kockázatok, a magas infláció elleni folyamatos küzdelem, a növekvő államadósság és a privát szféra súlyosbodó eladósodottsága, a gyenge lábakon álló költségvetési helyzet és a sok esetben megkérdőjelezhető jegybanki függetlenség miatt a szóban forgó országok most a szégyenpadon ülnek. A befektetők pedig nem voltak restek kimenekíteni a tőkéjüket. A közelmúltban tapasztalt eladási hullám következtében a BATS-valuták átlagosan 32 százalékot veszítettek értékükből az év eleje óta, ezen belül is az argentin pezó mutatta a legnagyobb esést 50 százalékos gyengülésével. Argentína múlt hónapban 60 százalékra növelte alapkamatát, ezzel próbálva megakadályozni az árfolyam szabadesését. A nem túl sikeres beavatkozás és a költségvetés fenntarthatatlansága (a piaci finanszírozás elapadása) miatt az ország kénytelen volt az IMF-hez fordulni segítségért.

A gyengülő árfolyam egyfelől az importon keresztül tovább növeli az inflációt, másfelől a nagyarányú, devizában fennálló adósságállomány miatt tovább súlyosbodik az adóssághelyzet is. Az eladási hullám persze nem csupán a devizapiacon éreztette hatását. A kötvényhozamok is számottevő emelkedésbe kezdtek. A tízéves török állampapír hozama 2018 augusztusára több mint a duplájára, 21,5 százalékra ugrott, ami rekord. Az emelkedő hozamszint egyre drágábbá és nehezebbé teszi a költségvetési hiány finanszírozását és a fennálló adósságállomány újrafinanszírozhatóságát. Ha pedig mindez nem lenne elég, a Goldman Sachs legutóbbi elemzése szerint a piaci turbulencia körülbelül 1,5 százalékponttal foghatja vissza a feltörekvő gazdaságok növekedési ütemét, vagyis nemcsak pénzpiaci, hanem reálgazdasági hatásokkal is számolhatunk.

A helyzetet tovább fokozza az országokban tetőző politikai kockázat. Erdogan továbbra is politikai nyomás alá helyezi a török jegybankot. Legutóbbi kijelentése szerint a jegybank a felelős a magas inflációért, s szerinte inkább kamatot kellene csökkentenie. A jegybank erre hangsúlyos választ adott, mégpedig egy 625 bázispontos kamatemeléssel, valamelyest csökkentve a feltörekvő piacokra nehezedő nyomást. Politikai bizonytalanság övezi Brazíliát is, ahol közelednek a választások. Felmérések szerint a szavazók bő egynegyede bizonytalan, és még ennél is nagyobb azon szavazók aránya, akik a legszívesebben érvénytelenül szavaznának.

De hogy kerül az erős fundamentumokkal rendelkező Magyarország a képbe? Sajnos azt el kell fogadni, hogy hazánk a feltörekvő piaci devizakosárba tartozik, így az eladási hullám minket is elért. A forint az euróval szembeni 330-as szint elérésével csúcsot döntött, míg a tízéves hozam a hat hónappal ezelőtti szinthez képest több mint 100 bázisponttal emelkedett. Magyarország esetében a vörös posztót a befektetők szemében a még mindig különutas, a világ trendjével szembemenő laza monetáris politika jelenti. Ha ez változik, akkor hazánk is sokkal ellenállóbb lehet a sokkokkal szemben. Ám az MNB legutóbbi kamatdöntése rávilágított arra, hogy a jegybank továbbra is kitart a laza monetáris politika fenntartása mellett. Ugyanakkor az elmúlt évek adóssággal kapcsolatos kedvező változásai (legyen szó az államról vagy a privát szféráról) csökkentik az újabb fertőzés veszélyét. A BATS-országok a mérsékeltebb világgazdaságban betöltött szerepük miatt vélhetőleg nem lesznek képesek a tíz évvel ezelőtti válsághoz hasonló hullámokat vetni, de ha mégis, sokkal jobb helyzetben, felkészültebben érhet minket a vihar.

Virovácz Péter,

az ING Bank vezető

közgazdásza