A kisvállalkozások digitális fejlesztése és a versenyképesség

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium – ahogy a legutóbbi nyilatkozatokból kitűnik – fontosnak tartja, hogy Magyarországon is megvalósuljon a fejlett országokban már jól működő, és az innováció szempontjából elengedhetetlen hármashurok-rendszer. Ez a rendszer az állam, a vállalatok és a felsőoktatási intézmények egyenlő partneri viszonyban történő együttműködése az innováció felgyorsítása érdekében.

Ennek a rendszernek egyes elemei már ma is működnek, de elsősorban a nagyvállalatokat kötik össze állami támogatással a nagyobb, főleg műszaki képzést végző egyetemekkel. A rendszer azonban nem terjed ki a kisvállalati szektor és a felsőoktatás együttműködésére. Pedig nemzetközi elemzések azt mutatják, hogy a hazai kisvállalkozások digitális tudásszintje – főleg a kevéssé fejlett régiókban – nem elegendő ahhoz, hogy sikeresen tudjanak bekapcsolódni a magyar gazdaság digitális átalakulásába.

Ezt a problémát nem oldják meg a gépi és technológiai beruházásokat

ösztönző pályázatok, illetve az MNB kedvezményes kamatú hitelei. A „hardverek” működtetéséhez ugyanis „szoftverek”, azaz tudás is szükségeltetik. Ehhez járulhatna hozzá egy, a kisvállalkozásokat a hazai felsőoktatási intézményi hálózattal összekapcsoló, államilag finanszírozott továbbképzési program. A programnak nemcsak a kisvállalkozások, hanem az oktatók is nagy hasznát vehetnék, mivel a kisvállalatok gyakorlatából vett, életszerű üzleti példákkal korszerűsíthetnék, színezhetnék tananyagaikat. A program hatékonyságát azzal lehetne biztosítani, hogy a pénzügyi támogatást konkrét eredmények eléréséhez kötnék.

A program jó hatással lenne egy másik, gyakran emlegetett probléma megoldására, a termelékenység növelésére is. A korszerű termelékenységelemzések – a teljes tényezős termelékenységvizsgálatok – ugyanis bizonyítják, hogy az alacsonyabb szintű termelékenység legfőbb oka éppen a tudáshiány. Hiszen az új berendezések új szervezési, termelésirányítási rendszereket, esetenként új vezetési rendszerek alkalmazását is igényelik. A kisvállalkozások tudásszintjének és termelékenységének jelentős javítása pedig a nemzeti versenyképesség növelésének is hatékony forrása lehetne.

Arra is érdemes felfigyelnünk, hogy míg Magyarország az EU-hoz csatlakozás, azaz 2004 óta fejlettségi mutatója – vagyis az egy főre jutó GDP EU-átlaghoz mért szintje – tekintetében 2017-re mindösszesen 7 százalékpontnyi javulást tudott elérni (61 százalékról 68 százalékra javítottuk fejlettségi mutatónk értékét), addig Csehország 11, Lengyelország és Szlovákia pedig egyaránt 20 százalékpontos javulást ért el. Ez – mások mellett – versenyképességi problémákra utal. A versenyképesség további javításához és ezzel együtt fejlettségi felzárkózásunk felgyorsításához pedig a kisvállalkozások hármashurok-rendszer keretében történő digitális fejlesztése, tudásszintjének emelése is hozzájárulhatna.