Nincs olyan ország a világon, amely ne küzdene a népességének étrendjéből adódó súlyos egészségügyi és ökológiai következményekkel.
Világszerte mintegy 820 millió ember nem jut elegendő élelemhez, és sokkal többen olyan egészségtelen élelmiszereket fogyasztanak,
amelyek elhízáshoz, szívbetegséghez, cukorbajhoz és az élettartamot megrövidítő más betegségekhez vezetnek. A szegényes, nem megfelelő étrend egészségügyi kockázata ma súlyosabb, mint az alkohol, a dohányzás, a nem biztonságos szex és a droghasználat együttes hatása.
A környezet állapotára vonatkozóan a globális élelmiszer-termelés jelenti a legnagyobb emberi terhelést a bolygó erőforrásaira:
az iparág a világ szárazföldi területeinek 40, édesvízkészletének 70 százalékát használja. Miután a Föld népessége 2050-re eléri a 10 milliárdot, a világ egészséges és fenntartható módon történő élelmezésének kihívása csak súlyosbodni fog.
A probléma kezeléséhez hosszú távú és rendszerszintű változtatásokra van szükség, ezekhez adott ki iránymutatást a fenntartható élelmezési rendszerekből származó egészséges étrenddel foglalkozó EAT-Lancet Bizottság. (A tanulmányt a Wellcome Trust finanszírozta, amelynek mindketten munkatársai vagyunk.)
A javasolt win-win alapú étrendben (amely az egészséges táplálkozás és az egészséges bolygó szempontjait egyszerre veszi figyelembe) a kalóriaszükséglet mintegy harmadát teljes kiőrlésű gabonák és gumós növények adják. A fehérjét alapvetően növények biztosítják, bár napi mintegy 14 gramm vörös hús is szerepel az étrendben, amely emellett napi mintegy fél kiló gyümölcs és zöldség fogyasztását is tartalmazza. Ez az étrend megfelezi a vörös húsok és a cukor globális fogyasztásának mértékét, továbbá több mint megduplázza a világszerte fogyasztott gyümölcsök, zöldségek, magok és hüvelyesek mennyiségét a jelenlegi helyzethez képest. Ha az egész világ elfogadná ezt a típusú étrendet, akkor
évente 11,6 millió idő előtti, élelmezéssel kapcsolatos halálozást lehetne megelőzni.
A bizottság jelentése világos stratégiát vázol fel arra, miként lehet ezt elérni. A megvalósításához először is az egyes országok agárszektorainak felülvizsgálatára lesz szükség, hogy biztosítani tudják az étrendhez szükséges összetevőket. Ahelyett, hogy kizárólag a termelési mennyiségre fókuszálnak, a gazdáknak sokféle terményt, terméket kellene előállítaniuk, és fenntartható termelési eljárásokat kellene elfogadniuk. Ennek eléréséhez hatékony ösztönzőket kell kialakítani.
Az alacsony jövedelmű országokban erősíteni kell a vidéki gazdálkodó közösségeket a városokkal összekötő infrastruktúrákat, hogy javuljon a friss, egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés, és ezzel egyidejűleg csökkenjen a szállítással összefüggő hulladékmennyiség. A nagyobb mértékű infrastrukturális beruházásokat élelmiszer-pazarlást csökkentő nemzeti programokkal kell kiegészíteni.
Több forrást kell továbbá irányítani a táplálóbb, nagyobb hozamú és olyan haszonnövények kifejlesztésére, amelyek jobban ellenállnak a hőmérséklet-ingadozásnak, a szélsőséges időjárásnak és a kártevőknek.
Általánosabb kitekintésben pedig az is szükséges, hogy a világ jobban gondoskodjon a bolygóról: az erdőirtások lassítása mellett újraerdősítésekkel, a tengeri élővilág biodiverzitásának védelmével és a mezőgazdasági területek növekedésének megakadályozásával.
Az EAT-Lancet Bizottság jelentésében nem találjuk meg a választ az összes felmerülő kérdésre. A jelentés által preferált, bizonyítékokon alapuló stratégia azonban hasznos keretet nyújt minden érdekcsoportnak – beleértve a kormányokat, a termelőket és a polgárokat – ahhoz, hogy együttműködjenek a nem fenntartható élelmezési rendszerek átalakításában és abban, hogy mindenkinek biztosítani lehessen az egészséges élelmiszereket.
Copyright: Project Syndicate, 2019
