Nem kereskedelmi háborúról van szó
Az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus nem tekinthető kereskedelmi háborúnak. Bár az USA-nak jelentős külkereskedelmi hiánya van Kínával szemben, nem ez az oka annak, hogy Washington magas vámokat vet ki a Kínából érkező importra, illetve hogy azzal fenyeget: tovább emeli a vámok mértékét a mostani 90 napos „tűzszünet” március 1-jei lejárta után. Ezeknek a vámoknak a célja ugyanis az, hogy rávegyék Kínát, hagyjon fel az amerikai technológia ellopását szolgáló politikájával.
A kínai kormányzat kereskedelmi háborúként kezeli a konfliktust, mivel azt reméli, ha nagy mennyiségben vásárolja majd az amerikai termékeket, akkor az USA véget vet a mostani vámpolitikájának. A kínai tárgyalók nemrégiben azt ajánlották fel, hogy annyi amerikai terméket vásárolnak, amennyivel 2024-re megszűnik a Kínával szembeni amerikai kereskedelmi hiány. Sokatmondó, hogy az amerikai tárgyalók elutasították, hogy ezzel le lehetne zárni a vitát.
Az Egyesült Államok azt akarja elérni, hogy szűnjön meg az a kínai előírás, amely szerint a Kínában üzleti tevékenységet folytatni kívánó amerikai cégeknek helyi partnervállalattal kell rendelkezniük, és meg kell osztaniuk a saját technológiájukat a partnercéggel. Ezt a gyakorlatot a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai egyértelműen tiltják, márpedig tiszteletben tartására a 2001-es WTO-csatlakozással Peking kötelezettséget vállalt. A kínaiak tagadják, hogy megsértenék ezt az előírást, azzal érvelve, hogy az amerikai vállalatokat nem kényszerítik a technológiamegosztásra: szerintük ezt az amerikai cégek önkéntes alapon teszik, hogy hozzáférhessenek a kínai piachoz és a kínai termelés adta lehetőségekhez. Az amerikai vállalatok azonban a kínai magatartást zsarolásnak tartják.
Az USA azt is el akarja érni, hogy Kína hagyjon fel a technológiai és egyéb ipari titkok amerikai cégektől való ellopására irányuló kiberkémkedéssel. Hszi Csin-ping kínai elnök beleegyezett, hogy véget vetnek az amerikai ipari technológia ilyenfajta digitális eltulajdonítási gyakorlatának, miután 2015-ben találkozott Barack Obama amerikai elnökkel. Sajnos, ez a megállapodás igen szűk területre korlátozódott, mivel csak a mindkét kormányzat által végrehajtott lopásokra vonatkozott. Bár a megállapodás átmenetileg csökkentette az ipari technológia kiberlopását, az amerikai cégek elleni – feltehetően kínai állami vállalatok és más kínai szervezetek által végrehajtott – kibertámadások száma ismét megnövekedett az elmúlt években.
A kínaiak az ellopott technológiát az amerikai cégekkel szembeni – Kínában és a világ más táján folytatott – versengésben használják fel. Az amerikai kereskedelmi képviselő (US Trade Representative) nemrégiben közölte azt a becslést, amely szerint a technológiák ellopása évi 225–600 milliárd dolláros kárt okoz az amerikai gazdaságnak. Az FBI pedig úgy látja, hogy a kínaiak kiberlopása a legsúlyosabb nemzetbiztonsági fenyegetés.
Hasonlóképpen az amerikai kereskedelmi kamara és a kínai amerikai kereskedelmi kamara terjedelmes, 142 oldalas jelentése is hangsúlyozta a technológialopás problémáját. A jelentés egyáltalán nem is hozza szóba a külkereskedelmi mérleg kérdését.
Ennek kétségkívül az az oka, hogy a jelentés szerzői tudatában vannak annak az alapvető gazdasági ténynek, hogy a globális szinten jelentkező amerikai külkereskedelmi hiány az amerikai gazdasági kondíciók, vagyis a befektetések megtakarításokkal szembeni többletének következménye. Ha a kínaiak elegendő amerikai terméket vásárolnának a kétoldalú kereskedelmi egyensúlytalanság megszüntetéséhez, akkor az amerikai hiány csupán áttevődne más országok felé, anélkül hogy csökkenne a teljes egyensúlytalanság mértéke.
Az amerikai vámok egyértelműen kárt okoznak a kínai gazdaságnak. A kínai tőzsde jelentős esésben van, és a kínai gazdaság is lassabban nő. A kínai reál-GDP éves növekedésének a mértéke 2018 negyedik negyedében csupán a 4 százalékos szintet érte el. A kínai felek olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek jelzik szándékukat, hogy megállapodást kötnének az USA-val a gazdasági lassulás megfékezése és a kínai tőzsde esésének megállítása érdekében. A Fehér Ház látszólag szintén pozitívan nyilatkozott a tárgyalásokról, mivel ezzel lökést tud adni az amerikai tőzsdepiacnak.
A valóság azonban az, hogy nincs előrelépés a technológiák ellopása alapvető problémájának a kezelésében.
Az Egyesült Államok kormányzata nem kívánja leállítani a kínai gazdaság bővülését vagy a kínai high-tech iparágak növekedését. A technológiák ellopása azonban nem elfogadható. Ez már túl régóta tart, és nem szabad megengedni, hogy ez a helyzet továbbra is fennálljon.
Az USA eltökélte magát, hogy véget vet az amerikai vállalatok technológiája eltulajdonításának. Ha nem lesz előrelépés március 1-jéig, akkor az USA 200 milliárd dollár értékű kínai export esetében 10-ről 25 százalékra növeli a vám mértékét. Ez további károkat okoz majd a kínai gazdaságnak, és azt fogja kiváltani, hogy Peking komolyabban veszi az amerikai követeléseket, és ennek megfelelően fog tárgyalni.
Copyright: Project Syndicate, 2019
www.project-syndicate.org
