Szeptember elsején hagyományos módon indulhatott az új tanév a közoktatásban részt vevők számára. Hagyományos, de nem a megszokott módon. Hagyományos az iskolakezdés, hisz ismét az iskolák tantermeiben folyhat az oktatás, de a járványügyi készenlét idején számos, az eddigiektől eltérő szabály és eljárás betartása vált létfontosságúvá.
Mégis, a járvány első hullámának eseményei után lényeges eredmény a tantermi oktatás lehetősége, ami egyben szükségszerű is: egyebek között a lemorzsolódások csökkentése szempontjából, és mert a valódi ismeretek átadásához nélkülözhetetlen a pedagógusok szaktudása. Ők munkájuk elismeréseként 2020. júliusától 10 százalékos – ágazati szakmai bérpótlék formájában megjelenő – fizetésemelésben részesültek, és az intézményvezetők vezetői pótléka is emelkedett.
A 2019–2020-as tanév második féléve a szokásostól eltérő módon fejeződött be a nappali rendszerű oktatásban tanuló 720 ezer általános és 411 ezer középiskolás számára. A járványügyi veszélyhelyzet idején rendhagyó módon tartott érettségi vizsgaidőszak eredményeként 68 ezren kaptak érettségi bizonyítványt, és 23 ezren érettségi tanúsítványt. Különösen nehéz helyzetben volt az a 92 ezer első osztályos kisgyerek, akik az elmúlt tanévben sajátították el az írás-olvasás alapjait, és azok a hátrányos helyzetű tanulók, akik nem tudtak bekapcsolódni a digitális oktatásba.
A digitális jártasság pedig napjainkban kulcskérdéssé vált, amelynek a felnőtt lakosságra jellemző színvonalát méri – az IT-környezetben való problémamegoldó készség alapján – az OECD szervezésében elvégzett nagymintás nemzetközi összehasonlító kutatás, a PIAAC. A legutóbbi felmérés során az IT-készségekben a két legmagasabb szintet elérők aránya hazánkban 28,5 százalék volt, megközelítette az OECD-országok átlagát, az IT-készséggel nem rendelkezőké pedig 14,4 százalék, ami kedvezőbb az OECD-országokra jellemzőnél (16,3 százalék). A digitális jártasság megszerzését a közoktatás mindenki számára igyekszik biztosítani. A 2016-ban elfogadott Digitális oktatási stratégia fő célja, hogy az oktatásból kikerülők megfelelő digitális tudással rendelkezzenek. Ennek keretében – intézményi oldalról nézve – négy év alatt 12 százalékkal bővült a számítógépes eszközpark a köznevelésben, nőtt az internetelérés sávszélessége, a tanórákon a tanulók háromnegyede használt számítógépet, 77 százalékra nőtt az internetet oktatási célra használó tanárok aránya az általános és 70 százalékra a középiskolákban. A 2020 tavaszán hazánkba is begyűrűző járvány ebben az állapotában érte a magyar oktatási rendszert. A digitális oktatásra való átállással ezek a mutatók ugrottak meg hirtelen, egyik napról a másikra, közel száz százalékra.
A diákok oldaláról tekintve, hazánk gyermekes háztartásainak internetellátottsága 2019-re 98 százalékra nőtt, ami egyenlő az uniós átlaggal, és a szomszédos uniós országok közül – Ausztria és Szlovénia értékével megegyezve – a legmagasabb. 2019-ben száz gyermekes háztartásra 184 PC vagy laptop és 181 okostelefon jutott. Bár évek óta nő a gyermekes háztartások számítógép- és okostelefon-ellátottsága, az adatok mögött jelentős társadalmi és területi különbségek vannak. A központi régiókban mintegy másfélszer annyi számítógép jut száz háztartásra, mint a legkedvezőtlenebb helyzetű Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon, de jelentős különbségek vannak az egyes jövedelmi csoportok között is. A digitális oktatás idején nehéz helyzetben voltak azok a többgyermekes családok, amelyeknek nincs elegendő számítógépük ahhoz, hogy minden gyermek – az oktatás sajátosságánál fogva egy időben – hozzáférjen a digitális oktatás felületeihez. Ez elsősorban a három- és többgyermekes családokat érintette. A Klebelsberg Központ által fenntartott intézmények 750 ezer általános és középiskolás diákjának mintegy 5 százaléka viszont egyáltalán nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba, mert nem rendelkezett alkalmas eszközzel vagy internettel, több helyen pedig a családi háttér okozott problémát. Ezeket a tanulókat papíralapon érték el, így elméletileg ők sem maradtak ki az oktatásból.
Elmaradt viszont a tanárok szaktudására alapozott, minőségi didaktikával támogatott oktatás. Azoknak, akik korábban is nehezen feleltek meg a követelményeknek, és azok egy részének, akik ebben az időszakban csak alkalmanként vettek részt a feladatok teljesítésében, szinte biztos, hogy kihívás lesz a felzárkózás. Ezt pedig teljeskörűen csak a hagyományos oktatás képes biztosítani. Ennek hiányában ismét nőhet a korai iskolaelhagyóknak – az egyre javuló uniós átlagnál 2014 óta már magasabb – 12 százalékos aránya, növekedhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek.
Az óvintézkedések betartása tehát nemcsak egészségünk védelme, a gazdaság lendületbe hozása, hanem a tantermi oktatás fenntartása érdekében is létfontosságú.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.