Vállalkozni a társadalmi ügyek szolgálatában

Napjaink gazdaságában – legyen szó globális vagy lokális színtérről – egyre nagyobb szerepet kapnak a fenntarthatóságot célzó törekvések. Az ESG (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontjai az utóbbi évtized meghatározó és egyre népszerűbb pénzügyi trendjét takarják, hiszen közvetetten vagy közvetlenül hozzájárulnak a fenntarthatóság megvalósításához. A három komponens közül a társadalmi aspektus az, amelyik egyebek közt a diverzitás, az emberi jogok, valamint a társadalmi felelősségvállalás kérdésével foglalkozik. Adódik a kérdés:

vajon életképesek lehetnek-e azok a vállalkozások, amelyek etikai vezérelvek mentén működnek, és ha igen, mennyire?

Szerencsére létezik erre egy bejáratott, hatékony és működőképes modell, a társadalmi vállalkozásoké. Ezek az úgynevezett szociális gazdaság meglehetősen új, hangsúlyos szereplői. Olyan, a hibrid vállalati spektrumon elhelyezkedő szervezetekről van szó, amelyek

pénzügyileg önfenntartók (vagyis működésük üzleti alapokon nyugszik), de elsősorban nem a profit maximalizálását,

hanem olyan társadalmi célok megvalósítását kívánják elősegíteni, amelyeket a vezetők fontosnak tartanak. A környezetvédelem, a fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek foglalkoztatása – ezáltal társadalmi integrációja – vagy a kulturális értékek megőrzése például ilyen jó ügynek számít. Ezeket a célokat sokféleképpen érhetik el, azonban minden ilyen cégnél akad egy közös pont: az, hogy az égető társadalmi problémákra hosszú távon, fenntartható módon igyekeznek megoldást nyújtani.

Ezek a vállalatok innoválnak, változtatnak, kockáztatnak, épp ezért jogosan érdemlik ki a társadalom megbecsülését, pozitív visszajelzéseit.

Nem szabad elfelejteni, hogy a fontos ügyekért úgy is lehet lelkiismeretesen tenni, hogy a cég „forprofit” tevékenységet folytat, feltéve, hogy a tulajdonosok a megélhetésre és a növekedésre fókuszálnak, nem pedig a saját haszonszerzésükre, magántulajdonuk gyarapítására fordítják a nyereséget. Ebben az esetben mindenki jól jár: a cégvezetők elégedettek lehetnek, hiszen a profit mellett egy vagy több társadalmi probléma megoldásán fáradozhatnak egyszerre, a munkatársak egyedi szakértelme révén pedig akár versenyképes fizetést is hazavihetnek.

Általános gyakorlat a fontos ügyeket előtérbe helyező nonprofit vállalatoknál, alapítványoknál és önkéntes formában működő szervezeteknél, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékából beérkezett felajánlásokból, továbbá pályázatokból igyekeznek fenntartani magukat. A társadalmi vállalkozások ettől a modelltől jelentősen eltérnek, lényegében több lábon, stabilabban állnak:

működésük révén nem függnek szorosan a lakosság jóindulatától, a működési források bevonása pedig nem kizárólag az 1-1 százalékok begyűjtésével, hanem diverzifikáltabban történik.

A társadalmi vállalkozás mint üzleti tevékenység Észak-Amerikában, Ázsiában és Európában is igen széles körben elterjedt, különleges modellt képvisel.

Európa északi államaiban ezekből a vállalatokból származik a érdemi része,

így nem véletlen, hogy az számos operatív programja és pályázatai révén ösztönzi ezek létrejöttét – még Magyarországon is. Az EU-n kívül más szervezetek is segítik a pozitív ügyeket képviselő hazai vállalatokat: az NESsT (Nonprofit Enterprise and Self-sustainability Team) szervezete például olyan társadalmi vállalkozásokba fektet, amelyek képzés- és munkalehetőséghez segítik a hátrányos helyzetűeket, ezzel hozzájárulva a jövedelemhez jutásukhoz.

Egy társadalmi vállalkozás felépítéséhez számos dolog szükségeltetik:

az egyik a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás, vagyis olyasfajta tevékenység kiválasztása, amely a kijelölt társadalmi küldetés révén valós piaci igényt elégít ki. Az elhivatottság szintén nélkülözhetetlen – ahogy egy eredeti, krea­tív ötlet és némi vállalkozói kompetencia is –, ha a leendő cégvezető egy jótékony misszió szolgálatába kíván állni. A megélhetés biztosítását, a fenntarthatóságot, illetve a közösségi érték megteremtését csak ezek mentén valósíthatják meg sikeresen az innovatív társadalmi vállalkozások.