BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Közép-Európa felemelkedése az új eurázsiai világrendben

A 2013-ban Kína által meghirdetett Övezet és Út kezdeményezés lényege, hogy újjáépítse Eurázsia egykori gazdasági, politikai és kulturális szerepét.

Korszakváltás idejét éljük: az ötszáz éves atlanti időszakot egy új eurázsiai világrend követi. Eurázsia geopolitikai kifejezésként már a 20. században is meghatározó fogalom volt. Halford Mackinder a múlt század legelején arról értekezett, hogy a világhatalmi pozíció kulcsa az Eurázsia felett gyakorolt hatalom. Zbigniew Brzezinski lengyel származású amerikai politikus-geostratéga szerint egy egységként kell kezelni Eurázsiát, amely geopolitikai szempontból a legnagyobb és egyben legjelentősebb földrész a világon.

A 2013-ban Kína által meghirdetett Övezet és Út kezdeményezés lényege, hogy újjáépítse Eurázsia egykori gazdasági, politikai és kulturális szerepét

– ahogy a hajdani Selyemúttal is –, a világgazdaság tengelyét pedig ismét áthelyezze az óceánokról a szárazföldre. A program komplex hálózatként értelmezendő, amely időben és térben rugalmasan bővíthető. Meghirdetésekor 64 ország csatlakozott, majd hat évvel később 125 ország, 29 nemzetközi intézmény írt alá csaknem 200 megállapodást, 1000 milliárd dollár értékben.

Fotó: AFP/Xinhua/Yu Fangping

Kelet-Közép-Európa felemelkedése, Magyarország jelentősége

Az eurázsiai korszakban Kelet-Közép-Európa térsége, benne Magyarország kulcsfontosságú térséggé válik, hiszen összeköttetést biztosít Európa és Ázsia között. Ehhez kiváló platform a V4-együttműködés. Magyarország keleti nyitás politikája szorosan illeszkedik az Övezet és Út kezdeményezéshez. A Budapest–Belgrád vasútvonal megépítése további lökést adhat a Magyarország és Kína közötti kereskedelemnek. Magyarország ezáltal logisztikai központtá válhat a Kínából Nyugat-Európába irányuló áruszállításban.

A Magyarország által Triesztben bérbe vett tengeri kikötő is meggyorsítja az áruforgalmat a Trieszt–Ljubljana–Budapest útvonallal, részben kiváltva a görög Pireuszt, amíg elkészül a Budapest–Belgrád vasútvonal.

A két ország közötti elmélyülő pénzügyi együttműködés kedvező feltételeket teremtett a Magyarországon letelepedni kívánó kínai vállalkozásoknak. Kína élen jár a digitális technológiákban, az intelligens közlekedési rendszerek, e-autók, az okosvárosok, az 5G-technológia fejlesztésében. Magyarország pedig a digitális technológia regionális központjává kíván válni.

Ennek egyik eleme az a Zalaegerszegen épülő járműipari tesztpálya, amely – Európában is egyedülállóan – önvezető járművek tesztelésére is alkalmas lesz.

Fotó: World Bank Group

A közép-európai gazdasági erőtér

Az Új Selyemút keretében kiépülő infrastrukturális hálózatok főbb csomópontjai átrajzolják az egyes térségek jelentőségét is, és új központok jelennek meg. A kazahsztáni khorgosi szárazkikötő Kína szárazföldi útvonalának legfontosabb eurázsiai kapuja, és ez a hatalmas logisztikai központ Kelet-Közép-Európa fejlődésére is hatással van. Az áruk egyik fő elosztó központja a görög Pireuszi-kikötő, ahonnan az áruk majd a Belgrád–Budapest vasútvonalon érik el Magyarországot, és onnan viszik őket tovább Rotterdam és Hamburg kikötői felé. A Pireuszi-kikötő 20 nappal rövidítheti le a tengeri szállítás hosszát, a Hszian–Duisburg vasúti útvonalon pedig 24 nap alatt ér oda, a korábbi 42 nap helyett. A vasúti közlekedés nyugat-európai központjai a németországi Duisburg, a belorusz–lengyel határnál található Breszt, a lengyelországi Lódz, a görög kikötő, Pireusz, valamint Budapest lehet.

A 138 milliós lakosságot érintő 17+1 kezdeményezés pedig a legfontosabb európai kapcsolatot hozza létre Kínával.

Kínai elképzelések szerint a térségben két központ alakul ki; az egyik Varsó, amely főként a szállítás, a logisztikai, az energetikai befektetések; a másik Budapest, amely a pénzügyi, szolgáltatási, kulturális és intellektuális együttműködések helyszíne lesz.

Közép-Európa ugyanakkor mindig is fontos része volt és lesz Európának, a visegrádi országoknak érdekük az erős Európa. Ahhoz, hogy a közép- és kelet-­európai országok a formálódó eurázsiai kontinens kaputérségévé váljanak, mindenképpen önálló gazdasági erőtérré kell változniuk.

A közép-európai gazdasági és geopolitikai erőtér négy kiemelt eleme: a visegrádi (V4) együttműködés; a három tenger kezdeményezés (amely a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tengert köti össze); a Via Carpathia autópálya (amely Görögországot köti össze Litvániával, Debrecenen és Miskolcon keresztül) és a térség nyugati szélén futó Új Borostyánút vasúti korridor (amely a szlovéniai Koper kikötőjéből halad egészen a Balti-tengerig). Ezek az útvonalak Magyarország nyugati határát érintik.

Fotó: World Bank Group

Ez új eurázsiai világrendben tehát megváltoznak a térszerkezetek, új növekedési tengelyek kezdenek kialakulni, és egyre fontosabbakká válnak az új kapurégiók.

Az egyik legfontosabb európai összeköttetés az Isztambul–Szófia–Belgrád–Kecskemét–Budapest–Bécs–München–Stuttgart–Ruhr-vidék–Rotterdam/Hamburg útvonal lesz.

Budapest az úgynevezett csapágyvárosokkal az új közép-európai gazdasági erőtér központja lesz, amelyben fontos szerep jut Kecskemétnek is. Magyarország tízmilliós lakosságával a 24 milliós Kárpát-medencei téregység, valamint a 64 milliós V4-ek része, a 138 millió főt magában foglaló új kelet-közép-európai régióhoz tartozik, és Eurázsia fontos kapurégiója.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek