A bruttó hazai termék volumene 2021 második negyedévében kiemelkedően, 17,9 százalékkal nőtt a járvánnyal terhelt évhez képest. A Covid–19-járvány egyik legnehezebb időszakát követő gazdasági fellendülés a GDP felhasználási oldalán többek között a beruházások újbóli felfutásához is kötődik.

Fotó: Czeglédi Zsolt

A beruházások volumene visszatért a járvány előtt megszokott, magas dinamikához, az év második negyedében 10,8 százalékkal nőtt, és kismértékben még az eddigi legmagasabb, 2019 harmadik negyedévi szintet is meghaladta. A beruházási érték csaknem hattizedét adó építési beruházások volumene 3,2 százalékkal emelkedett, míg a több mint négytizedét képviselő gép- és berendezésberuházásoké 24 százalékkal.

A beruházások volumennövekedéséhez a nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar és a kereskedelem, valamint a szállítás-raktározás járult hozzá a legnagyobb mértékben 2021. április–júniusban. 

A kedvező folyamatot támogatni látszik hazánk jelentős tőkevonzó képességének fényében a közvetlen külföldi működőtőke-befektetések újból várható globális megindulása, a beruházásokat előmozdító gazdaságpolitika és az új uniós pénzügyi ciklus keretében megnyíló források köre is.

A beruházások jövőbeli dinamikája és az ágazatok termelési szintje egyaránt függ a gazdaság meglévő állóeszköz-ellátottságától. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a gazdaság által megtermelt hozzáadott értékhez képest az állóeszközök állományi szintje – az elmúlt évek erős beruházási aktivitásának is köszönhetően – magas. 

Az állóeszközök legnagyobb hányadát birtokló nem pénzügyi vállalati szektort tekintve az uniós rangsorban hazánk az első harmad végén, a háztartásokat vizsgálva a középmezőnyben helyezkedik el, a kormányzat állóeszköz-állománya pedig a gazdaság teljesítményéhez képest az unió egészében a legmagasabb. 

Eszközcsoportok szerint tekintve az állóeszközök kiugró hazai állományi értéke az épületek és egyéb építmények csoporthoz köthető, a többi kategóriában összességében az uniós átlag körül szóródik.

Hazánkban a bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-hez viszonyított aránya uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, emellett a fejlesztések viszonylag kismértékben estek vissza 2020-ban a kedvezőtlen gazdasági környezet hatására. Azonban a gazdaság infrastrukturális feltételeinek javulásával, a termelési kapacitások kiépülésével és a teljes foglalkoztatottság elérésével a beruházások növekedési dinamikája a jövőben csökkenhet.

Tovább árnyalja a magas beruházási szint jövőbeli fenntarthatóságáról alkotott képet, hogy a beruházásokon belül alacsony az elhasználódó állóeszközök pótlására végrehajtott beszerzések aránya. Magyarországon az amortizáción felüli beruházások – a pótlólagos vagy új tárgyi eszközök beszerzésének – aránya 2012 óta növekvő tendenciájú, ami hozzájárult az állóeszköz-állomány tetemes bővüléséhez. Az elhasznált eszközök cseréjének aránya viszont 2019-ben csak 59 százalék volt a beruházásokon belül, miközben például Németországban a beruházások 86 százaléka, Csehországban pedig 76 százaléka származott ebből.

A gyorsan amortizálódó állóeszközök közé tartoznak például az olyan tudásintenzív területek eszközei, mint az infokommunikációs berendezések és a szellemi termékek. 

Az előbbi GDP-arányos állományi szintje hazánkban az unión belül az egyik legalacsonyabb, de az utóbbié is alatta marad az uniós átlagnak. 

Ezen eszközök állományának növelése egyrészt azért fontos, mert a tipikusan magas hozzáadott értéket előállító területek fejlesztésének révén hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez. Célként fogalmazható meg, hogy a gazdaság kiegyensúlyozott bővüléséhez szükségesek azok az optimális állóeszköz-allokációt biztosító beruházások, amelyek a folyamatosan változó gazdasági-technológiai környezethez is alkalmazkodnak.