A mintegy két évtizedes szerzői jogi törvényünk alapos modernizáción esett át az elmúlt időszakban, és immár olyan helyzetekre is van válasza, mint a közösségi oldalakon történő tartalommegosztás, az online távoktatás vagy a mesterséges intelligencia számára elengedhetetlen szöveg- és adatbányászat.
Az idei év nagy változást hozott a szerzői jog területén, mivel június 1-jén hatályba lépett a szerzői jogi törvény átfogó módosítása,
amely a modern kor követelményeihez igazította a hazai szerzői jogi rendszert.
A nyár elején életbe lépő módosítás fő célja egy európai szintű jogharmonizációs folyamat lekövetése volt. Magyarország rendkívül gyorsan reagált, hiszen mi vagyunk Hollandia után a második tagállam, amelyik az európai szabályozást a saját jogrendszerébe teljes egészében átültette. Az új törvény a korábbiakhoz képest jelentős mértékben módosult, reform jellegű átalakítások szerepelnek benne.
Ha Európában szerzői jogi kérdés merült fel, akkor már eddig is alapvetően hasonló válaszok születtek a tagállamokban, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol különböznek a szabályok. Az egyik ilyen fő törésvonal az angolszász és a kontinentális rendszerek között húzódik, az utóbbi körbe tartozik a magyar szerzői jogi is. Például egész Európában külön eljárás vagy nyilvántartásba vétel nélkül szerzői jogi védelmet élvez egy egyéni, eredeti jellegű zenemű vagy szoftver. Az angolszász területeken a szerzői jogi rendszernek a gazdasági, üzleti szemlélete erősebb, tehát könnyebben elszakíthatók a szerzői jogok a szerzőktől, és rugalmasabbak a szabad felhasználások is. A magyar rendszerre inkább a konzervatív, a szerző mint alkotó jogait erőteljesebben védő, garanciálisabb szabályokat tartalmazó megközelítés jellemző.
Az Európai Unióban körülbelül egy évtizede zajlik az a technológiai reformfolyamat, amelynek célja, hogy a szerzői jogot a digitális, online világhoz igazítsa.
Ez a fajta igény Magyarországon is egyre erősebbé vált az utóbbi időben, éppen ezért volt itt az ideje, hogy korszerűsítsük a hazai szabályokat, modernizáljuk a szerzői jogi rendszert. A hatályos hazai törvény 1999-ben született, és bár azóta nagyon sok minden változott, ilyen mértékű, átfogó modernizáció húszéves pályafutása alatt most történt először. Az uniós szinten indult korszerűsítés fő célkitűzése a kulturális tartalmak felhasználásának megkönnyítése például az oktatás vagy a tudományos kutatás területein, illetve annak elősegítése, hogy a szerzői jog kevesebb esetben szabjon gátat az olyan digitális felhasználásokban, mint amilyet például a könyvtárak végeznek.
Ezenkívül olyan rendelkezések is készültek az uniós szabályozásban, amelyek a szerzők online bevételeinek biztosítására irányulnak, és például a globális online platformok működését érintik.
Ez utóbbiak talán a szabályozás legizgalmasabb elemei.
Az uniós reformcsomag elkészítésekor egyértelmű volt, hogy a YouTube (amelynek milliárdnyi felhasználói percenként mintegy 500 órányi tartalmat töltenek fel erre platformra) és más hasonló szereplők működése kapcsán szükség van speciális szerzői jogi szabályok megalkotására. Az ilyen oldalakat ugyanis sok esetben pont arra a célra használjuk, mint a streamingoldalakat, vagyis zenét hallgatunk, filmet nézünk rajtuk, de ezeken a felületeken a jogosultak eddig nem feltétlenül tudtak oly módon bevételhez jutni, mint a streamingoldalak esetében.
Míg például a Netflix, a Spotify és egyéb streamingszolgáltatók közvetlenül teszik ezeket tartalmakat elérhetővé, és fizetnek értük a jogosultaknak, addig a Youtube-hoz hasonló platformokra a közösség tölt fel tartalmakat.
Emiatt nem volt egyértelmű, hogy szerzői jogi szempontból kinek kell engedélyt kérnie, a felhasználóknak vagy maguknak a platformoknak, miközben ezek a felületek a felhasználás nyomán hatalmas mennyiségű hirdetési bevételt generálnak. A többi között emiatt is fontos volt egy olyan szabályozás bevezetése, amely tisztázza a helyzetet, és ezekre a kérdésekre világos válaszokat ad.
Az új szabályozás európai szinten egységesen kimondja, hogy a közösségi platformok is olyan szolgáltatók, amelyeknek kötelességük engedélyt kérni a jogosultaktól. Ezzel egyértelművé vált az is, hogy a platform felhasználóinak (az egyes usereknek) nem szükséges a szerzőktől hozzájárulást kérniük, kivéve, ha tevékenységük kifejezetten kereskedelmi célú vagy mértékű. A legnagyobb platformok csak akkor mentesülhetnek az engedélyszerzés kötelezettsége alól, ha kiszűrik a jogosultak által megjelölt szerzői tartalmakat.
Érdekes kérdés lesz a gyakorlatban, hogy a userek által tömegesen feltöltött olyan tartalmak, mint a mémek vagy például filmek egyes rövid részleteit tartalmazó kritikai videók, fennakadnak-e majd ezeken a platformok által alkalmazott szűrőkön. A paródia mint szabad felhasználási kivétel egyébként szintén a törvény nyári módosításának eredményeként jelent meg a magyar szerzői jogban.
A módosítás egy másik jelentős területen, az oktatásban is meghatározó változást hozott. A járvány miatt különösen fontossá vált, hogy az új szabályoknak köszönhetően a tananyagokat a szerző engedélye nélkül már online módon is el lehet juttatni a diákoknak. Gyorsan reagálva a pandémiás helyzetre, az erre vonatkozó részt már tavaly hatályba léptettük, a visszajelzések pedig nagyon pozitívak voltak.
A megújult törvény értelmében a könyvtárak is szabadabban tudnak digitalizálni és online hozzáférhetővé tenni kereskedelmi forgalomba egyébként jutó kulturális kincseket.
Lesz egy kisebb átmeneti időszak, amíg a szabályos keretek között ezek a tartalmak ténylegesen elérhetővé válnak, de az is látszik, hogy az intézmények elkezdtek élni a szabályok adta új lehetőségekkel.
Új utak nyíltak a kutatás területén is azzal, hogy az adatok milliárdjait tartalmazó, online elérhető szövegekben, e-mailekben, a speciális oltalom alatt álló digitális adatbázisokban szoftverek által végzett szöveg- és adatbányászat sem függ már alapvetően szerzői jogosulti beleegyezéstől. Az adatbányászat célja az, hogy az elérhető nagyszámú adat gépi feldolgozása révén olyan összefüggéseket is kimutasson, amire az emberi erőforrás csak hosszú-hosszú idő alatt vagy egyáltalán nem lenne képes.
Az ilyen célú felhasználásra immár bárki jogosult, feltéve, hogy a bányászott tartalomhoz jogszerűen fért hozzá (például, ha az bárki számára elérhető az interneten, vagy ahhoz előfizetéssel rendelkezik), és a felhasználás lehetőségét a jogosult nem tiltotta meg. A kutatási tevékenység előmozdítása érdekében a kutatóhelyek és a kulturális örökségvédelmi intézmények (például könyvtárak, archívumok) kifejezett tilalom ellenére is felhasználhatják a tartalmakat szöveg- és adatbányászati célból, itt is alapfeltétel azonban a tartalomhoz való jogszerű hozzáférés.
Ezek a módosítások azért is kulcsfontosságúak, mert adatvezérelt társadalmunkban sok adat, alkotás eleve csak digitális formában jön létre (úgynevezett born digital tartalmak), analóg, kézzelfogható formában sohasem léteztek. Gondoljunk itt is a korábban már említett e-mailekre, platformokon elhelyezett posztokra stb. Ez utóbbi tartalmak felhasználásában a digitális bölcsészet kap új lehetőségeket, de az adatbányászat révén kinyerhető összefüggések az orvosi kutatások területén és a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek tanulási folyamatában is kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be.
A szerzői jogi törvény módosítása a korszerűsítéssel együtt alapvetően az egyensúly megteremtésére és fenntartására törekszik.
Míg bizonyos területeken a kreatív alkotóknak fog pozitívumokkal szolgálni (például újabb csatornákból is bevételekre tarthatnak igényt), a másik oldalon a felhasználóknak is szabadságot ad, például az oktatás vagy a digitalizáció területén. Összességében az új törvény kiszámíthatóbb szabályozási környezetet teremt az online világban.
