Korunk változó és egyre kiszámíthatatlanabbá váló környezetében keresik az elemzők, hogy mivel lehetne az országok sikerességét, fejlődését mérni. Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a múlt döntéseit tükröző növekedési mutatók vizsgálata mellett szükség van olyan elemzésekre is, amelyek átfogóbban írják le egy társadalom mindenkori állapotát, illetve amelyek segítségével a jövőbeli eredmények alakulása valószínűsíthető. Az egyik ilyen kutatócsoport a londoni székhelyű brit Legatum Intézet, amely nem profitorientált formában működik, és már hosszú ideje átfogóan vizsgálja az egyes nemzetek sikerességét, vagy ahogyan nevezik, prosperitását.

Abból indulnak ki, hogy csak gazdasági mutatókkal – például a növekedést mérő GDP-vel vagy az egy főre jutó GDP-mutató alakulásával – nem lehet mérni egy ország működésének eredményességét. Így fogalmaznak: a valódi prosperitás sokkal több, mint a gazdasági eredmények vagy az egyének gazdagságának növekedése. A növekedés akár káros is lehet, például amikor környezetkárosodással jár együtt. Fejlődés növekedés nélkül is elképzelhető, amire azért fontos odafigyelni, mert korunk óriási technológiai változásai, a pandémia és a háború hatásai a növekedést vissza is foghatják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fejlődni sem lehet. Sőt, a fejlődés hangsúlyozása megteremtheti a jövő egészséges gazdasági növekedésének feltételeit. Fejlődéssel ugyanis erősíthető a nemzeti immunrendszer, az ellenálló és válságálló képesség, amire a mai kiszámíthatatlanul változó, bizonytalan környezetben a leginkább szükség van. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gazdaság állapotát ne kellene vizsgálni. Azonban nem feltétlenül a növekedésével, hanem inkább a jövőre való felkészültségével, dinamizmusával, szerkezeti jellemzőivel érdemes leírni.

A prosperitás szempontjából nem elegendő az átfogó, országos szintű mutatók vizsgálata.

Fontosak a regionális eredmények is, hiszen egy a fejlődésben lemaradó régió, megye vagy város gyenge láncszemként ronthatja az országos eredményeket, gátolhatja a magasabb szintre lépést.

Ebből kiindulva a Legatum Intézet regionális elemzéseket is készít. Ezek segítségével mérhetők az adott földrajzi egység erős és gyenge pontjai, és célzott fejlesztési stratégiák kialakítására nyílik lehetőség. A kutatók nagyon fontosnak tartják a helyi fejlődés szempontjából az önkormányzati munka színvonalát és hatékonyságát, valamint a helyi társadalmi tőke, szociális háló és általában a bizalmi szint erősségét. A fejlettség szintjét több területen is mérik. A három átfogó terület a társadalmi jellemzők, a humán jellemzők és a gazdasági jellemzők, amelyek között – mint látni fogjuk – nem szerepel a GDP-vel mért növekedés.

A Rice Harvest As USDA Increases Production Outlook
Fotó: Bloomberg

Társadalmi jellemzők:

  • Közbiztonság
  • Személyes szabadság
  • Kormányzati munka minősége és hatékonysága
  • Társadalmi tőke erőssége

Humán jellemzők:

  • Életkörülmények, életminőség
  • Egészségi állapot
  • Tudásszint és az oktatási rendszer minősége

Gazdasági szerkezet

  • Üzleti környezet
  • Infrastruktúra
  • A gazdasági szerkezet minősége, dinamizmusa
  • Foglalkoztatottság

A gazdasági mutatók között nagy hangsúlyt kapnak a jövő lehetőségeire ható tényezők. Ezért nem szerepel közöttük a GDP-mutató. A kutatók szerint ugyanis a GDP mindenkori értékét elsősorban a múlt gazdaságpolitikai döntései befolyásolják. Ezért a Legatum-tanulmány a munkahelyek minőségét, a cégek innovativitását és dinamizmusát, termelékenységét és versenyképességét elemzi. Ezek a mutatók tipikusan olyanok, amelyek előrevetítik a jövőbeli gazdasági eredmények valószínű alakulását, a gazdasági-társadalmi prosperitás növekedésének lehetőségeit. Vizsgálják még a pénzügyi fenntarthatóságot is, amelyet egyrészt a korábbi döntések, másrészt a mindenkori állapotok, kialakuló válsághelyzetek, mint például a pandémia és a háború okozta ráfordítási igények befolyásolnak.

De a pénzügyi helyzet körülírja azt is, hogy mennyit lehet ma beruházni a jövő eredményei érdekében. Ezért jövőbefolyásoló szerepe is van. A kutatók szerint jelentős hatással van a fejlődési lehetőségekre a kormányzati munka minősége, a korrupciómentesség, az átláthatóan és hatékonyan működő intézményrendszer is, mivel ezek alakítják ki a vállalkozási környezetet és az értékrendet. De hatással vannak arra is, hogy mennyire erős a teljesítményorientáltság akár vállalkozói, akár munkavállalói szinten.

A Legatum Intézet a legfrissebb elemzését az USA-ról készítette. Arra a következtetésre jutott, hogy az erős gazdaság nem feltétlenül jár együtt a tágabb értelemben vett prosperitás folyamatos javulásával.  A 2010-es, 2019-es és 2020-as adatokat elemezték a kutatók. Azt találták, hogy Alaszka kivételével az USA valamennyi államában nőtt az általános prosperitás 2010 óta. A vizsgált mutatók között legjobban a gazdasági szerkezet minősége javult. Ezzel összefüggésben nőtt a termelékenység, a versenyképesség, és a foglalkoztatottság is jelentősen bővült.

Fel kell azonban figyelni arra, hogy a gazdaság dinamizmusa, változásra való készsége javult a legkevésbé. Nemzeti, átfogó szinten javultak az életkörülmények is. Van viszont egy olyan terület, amelyet az általános visszaesés jellemez: ez a társadalmi bizalom, a társadalmi tőke erőssége. 

 

Ez figyelemre méltó fejlemény, mivel arra figyelmeztet, hogy valami gond van a társadalommal, az emberek közötti kapcsolatokkal. A társadalmi tőkét a kutatók a személyes és családi kapcsolatok minőségével, a társadalmi ügyekben való részvétellel és az intézményrendszerbe vetett bizalom szintjével mérik. A bizalmi szint gyengülése előbb-utóbb rontja a gazdasági eredményességet is, hiszen megnöveli az üzleti együttműködések költségeit, illetve rontja a cégeken belül a termelékenységjavítás esélyeit.

Az általános szinthez mérve, ami azért nem tűnik rossznak, az egyes államok és az azokon belüli megyék között viszont feltűnően nagy különbségek tapasztalhatók. Az északi államok prosperitási szintje a mért mutatók mentén jelentősen magasabb, mint a délieké. A tíz leggyengébb prosperitású államból nyolc az USA déli részén található. A déli államokban több olyan megye is van, amelynek prosperitási adatai 2010-hez képest romlottak. Jelentős különbségek találhatók továbbá a városok és a falvak prosperitási szintje között is. 

 

A különbségek 2010-ről 2020-ra még növekedtek is. Az egyik fő ok az oktatási színvonalban tapasztalható nagy eltérés. De arra is figyelmeztetnek a kutatók, hogy a falvakban rosszabb az emberek egészségi állapota – például a nagyarányú dohányzás miatt –, és jellemzőbb az elhízottság.

De az internet-hozzáférés is sokkal jobb a városokban, ahol a lakosság 99 százaléka fizet elő az internetre, míg a falvakban az átlagos elérés csak 69 százalék. 

A legjobban teljesítő államok listáját 2010-ben, 2019-ben és 2020-ban is Massachusetts vezette, ahol kiváló oktatási intézmények vannak, az életminőség is magas színvonalú, a természeti környezet állapota kiváló. A legutolsó helyen a déli Mississippi állam található.

Összességében arra érdemes felfigyelni, hogy bár az USA prosperitási adatai általános szinten jók, a regionális különbségek nagyon nagyok. A Legatum Intézet egy korábbi, 2019. évi, 167 országra kiterjedő elemzése szerint ez még romlott is az idők során. De a társadalmi tőke gyengülésének tudható be a 2019-es elemzés szerint, hogy az USA-ban 14,3 öngyilkosság jut 100 ezer lakosra, ami a 167 ország között a 135. helyet jelenti. Ezek miatt a problémák miatt az USA a 167 ország között csak a 20. helyen van.

A rangsor élén egyébként Dániát találjuk.

Az USA-ról szóló tanulmányban az adatok 2020-ig állnak rendelkezésre, de az azóta bekövetkezett változások, például a háború vagy a továbbra is jelenlévő pandémia egészségi állapotot és oktatási lehetőségeket befolyásoló hatásai még nem múltak el. Ezért különösen fontos, hogy az elemzés sok lábon álljon, elsősorban a jövő szempontjából kiemelten lényeges tényezőket vizsgáljon a társadalmi-gazdasági állapot jellemzésére. Ezek között azonban, mint látjuk, nem feltétlenül szükséges, hogy a növekedési mutató is szerepeljen. Megjegyzendő, hogy a jó irányú fejlődést leíró prosperitási mutatók javulása egyben az egészséges gazdasági növekedés feltételeit is megteremti.

Hangsúlyozni kell a regionális különbségek csökkentésének fontosságát is.  A kutatók azt ajánlják a döntéshozóknak, hogy hasonlítsák össze az egyes államok és megyék különböző mutatókra elért eredményeit, és fogalmazzanak meg stratégiát a gyenge pontok megerősítésére. Erőteljesen hangsúlyozzák az oktatási rendszer általános javításának, továbbá regionális különbségei csökkentésének szükségességét. Másrészt fontos feladatként emelik ki a társadalom „egészségi állapotának” javítását, a társadalmi tőke erősítését. Erős társadalmi tőke nélkül ugyanis nem képzelhető el tartós prosperitás.